Város rezzen, hajnalba sír,
tüdő sípol, aztán csend lesz.
Nyálkás pára ül az útra,
néhány cigi csikket rendez.

Koldusként indul a reggel,
kunyerálva, maradékon.
Benzingőzt liheg  a szélbe,
sóhaja ma szalmavékony.

Mint haldokló, ül a csendre
egy sietős varjú had,
mit fáradt szem, emel az égre,
lenyomatuk ott marad.

Eldobott maszk borzas fűben,
ajándék szófogadásért.
Félelmében kussol a nép,
pedig csak megmaradást kért.

Vetés 2020 dec.
31