Kortársaink ők a tétovázó időben, az emlékek őrei, mikor már minden elvonult. Nélkülük bolyongsz csak, mint szélverte árny a holnap sikátorában, de házra házat, nyomra nyomot, Trója tornyára fényoszlopot, szóra szót, szavakat szavakra, gondot gondolatra, igéd testté lett cselekedet, s mindent előre sosem hátra, hogy aktuális poroszlóit e kornak kinyújtsa száradni a porba ahonnan mindenki vétetett, s minden vétek, s vétkes emberárnyék heroldja szálljon tova, s szóljon helyette a nyugati szél szava, szóra szó, hangra hang, házra ház, s nyomra nyom…
2023.04.15.
|