Földből kifordult, festett arcú holtak január végi hold alatt körtáncot járnak az élők elfeledett útjain, és a szélfényű utcákon egyre kövéredik a csönd; sűrű füvek, s az út, a házak magánya széttört színű időbe hajlik ölelkezve; volt-otthonok emlékei a január végi sárban, s te e csönd őre vagy, aki arra járt megint…
2024-01-27
|