Január (régiesen Januárius, ősi magyar nevén Fergeteg hava) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták.

A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet. Ezt követően a konzulok is január 1-jén léptek hivatalba.

A hónap első napja a mindenki által ismert újév napja.

Tóth Árpád

Január

Rossz időket élünk, hogy fessem ki jónak?
Ki hisz ma Százéves Jövendőmondónak?
Mikor maga sem hisz, öreg csont, magának,
Húzván gond gyümölcse vén ágát nyakának?

Mégis, hivatalból, ő lévén az ember,
Kinél a naptáros jobb időket rendel,
Varázsló-süvegét most is félrecsapva,
Üti a jövendő kongó űrét csapra:

Csorduljon sok jóval a sok jövő hónap,
Rossz nap elmaradjon, több legyen a jó nap,
A rossz úgy se jöjjön, ha ki tán hivatja, -
Ez legyen az új év legszebbik divatja!

Január eseményei 
 
A háromkirályok felvonulása (Cádiz, Spanyolország, 2006. január 5.)
Kölcsey szobra Szegeden. A magyar kultúra napja a Himnusz születésnapja (január 22.)
Szeidzsin-siki: nagykorúvá válásukat ünneplő japán lányok 2008-ban Állandó ünnepek és emléknapok [szerkesztés]
A hónap napjainak egy-egy jellemzőbb ünnepe, emléknapja.
(A részleteket és a további ünnepeket, emléknapokat lásd az adott nap szócikkében!)

január 1.: Újév napja · a béke világnapja[2] · Szűz Mária istenanyaságának ünnepe
január 2.: Nagy Szent Vazul és Nazianzoszi Szent Gergely ünnepe
január 3.: Jézus nevének napja
január 4.: A Braille-írás világnapja
január 5.: Spanyolország - a háromkirályok felvonulása
január 6.: Vízkereszt (a farsang kezdete)
január 7.: Kambodzsa - a népirtó rendszer fölött aratott győzelem napja
január 8.: Bulgária - bábanap (Babinden), az anyaság ünnepe
január 9.: Panama - a mártírok napja
január 10.: Benin - Vudu-nap
január 11.: Marokkó - függetlenségi ünnepnap
január 12.: A 2. magyar hadsereg emléknapja
január 13.: Litvánia: a szabadság védelmének emléknapja
január 14.: India - szankranti az őszi aratás záróünnepe[3]
január 15.: A Wikipédia születésnapja (Wikipedia Day)
január 16.: USA - a vallásszabadság napja
január 17.: Nagy Szent Antal ünnepe
január 18.: Árpád-házi Szent Margit ünnepe
január 19.: USA - Lee tábornok emléknap
január 20.: Szent Sebestyén ünnepe
január 21.: Szent Ágnes ünnepe
január 22.: A magyar kultúra napja
január 23.: Kaposvár napja
január 24.: Szalézi Szent Ferenc ünnepe
január 25.: Szent Pál apostol megtérése
január 26.: Ausztrália napja
január 27.: A holokauszt nemzetközi emléknapja
január 28.: Aquinói Szent Tamás ünnepe
január 29.: Balassagyarmat, „a legbátrabb város” napja
január 30.: India - a mártírok emléknapja
január 31.: Bosco Szent János ünnepe
 Mozgó ünnepek és emléknapok [szerkesztés]
január második hétfője: Szeidzsin-siki - A japánoknál „a nagykorúvá válás” 1948 óta nemzeti ünnep, amikor az ország azokat ünnepli, akik betöltötték a 20. életévüket. Ezt a napot január 15-én ünnepelték egészen 1999-ig, amikor a japán vezetés az egymást követő munkaszüneti napok mellé tette, a rohamosan fejlődő gazdaság hatására.
január harmadik hétfője: USA - Martin Luther King emléknap
január harmadik vasárnapja: A vallások világnapja
január utolsó vasárnapja: A lepra elleni harc világnapja
január vége: Srí Pancsami (Shree Panchami) hindu tavaszünnep[4]
január 21 és február 21 között: kínai holdújév
január közepe és február közepe között: tu bisvát
 Januári népszokások, hagyományok [szerkesztés]
Bővebben lásd az egyes napoknál!
 
Vízkereszt napján hóból épített „jó boszorkány” OlaszországbanJanuár 6-a a vízkereszt napja hagyományosan a karácsonyi ünnepkör lezárása és a farsangi időszak kezdete volt. Sok országban ez a karácsonyfa lebontásának napja. Az ünnep előestéjén szentelik meg a szentelt vizet és a tömjént a katolikus papok a templomokban. Az emberek felírták a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét a házuk ajtajára. Egyes országokban ma is élő szokás, hogy megajándékozzák a gyerekeket az éjjel az ajtó elé vagy ablakba tett csizmájukba rejtett édességekkel, amit a „háromkirályok” vagy a „jó boszorkány” hoz nekik.

A katolikus templomokban a vízkereszt utáni második vasárnap olvassák fel a papok a Jézus első csodatételéről, a kánai menyegzőről szóló evangéliumi részt. Ezen a napon régen a hívők egy-egy magánházban is összegyűltek és eljátszották a kánai menyegző történetét, majd együtt elfogyasztották a vendégek által hozott étel- és italajándékokat.

 A magyarság körében
Január 1-jén szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, hogy egész évben friss volt. Aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták. Nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján. Ugyanakkor sokféle tiltás is létezett.

Január 6-a, vízkereszt napján általános szokás volt, hogy a katolikus papok a házakat is meghintették a szentelt vízzel (házszentelés). Ezenkívül elterjedt népszokás volt a „csillagozás”, amikor gyerekek jártak körbe a faluban csillaggal a kezükben és a kis Jézusról szóló énekeket énekeltek. Ez egyes magyarlakta vidékeken még a mai napig is létező szokás.

Január 22-én, Szent Vince napján a szőlőtermesztő falvakban sok helyütt úgynevezett vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. Ezen a napon a gazdának sok bort kell innia, hogy bő legyen a termés. Ha Vince napján szép, napos volt az időjárás, akkor jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont gyenge szüretet jósoltak. Ezzel ellentétben, ha három nap múlva, január 25-én, a „pálforduló” (Szent Pál megtérése) napján sütött a nap, akkor a néphit szerint még hosszú kemény télre kellett számítani.

A magyar népi mondóka a január hónapot a következőképpen jellemzi:

Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár. [5]
 Érdekességek
Fájl:Rio de Janeiro6.jpg
Rio de Janeiro, a „januári folyó” városaA horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek a január hónapba:
Bak (december 22. – január 20.) és
Vízöntő (január 21. – február 19.).
A januári égbolton a Nap az állatöv csillagképei közül áthalad a Nyilason és a Bakon.
Szabályos években a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év októbere.
Szökőévekben a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az április és a július.
Január virága a hóvirág.[6]
Január talizmánköve a gránátkő.[6]
Rio de Janeiro város nevének jelentése portugál nyelven „januári folyó”. A név eredetileg a várost övező Guanabara-öblöt jelöli, és a portugál hajósoktól származik, akik 1502. január 1-jén fedezték fel ezt a helyet, és egy folyó torkolatának vélték. Magának a városnak egyébként eredetileg São Sebastião (Szent Sebestyén) a neve.[7] Lásd még: január 20.