Néha összefutunk

Találkozásaink közé esztendők szorulnak,
évgörbéken, évek élén kattogó idő,
lezáratlan beszélgetések,
befejezetlen szavak, mondatok,
hallgatag évszakok, s közben az időtlen
virágzás örök rendje, majd a hamvadó
októberek

visszfénye ül az arcokon; látom, s
láthatod,

hisz itt vagy, s még mi is itt vagyunk.


Két pont közé évek préselődtek,
mint könyvlapok közt száradó virág,
olyanná lesz minden találkozás.


2024-03-23