Matrózsors |
Még nem tudom ha jó, de hajóra szálltam, A sors szele repít hetedhét tengeren, Jó szélbe fektettem minden titkos vágyam, Vékony a pénztárcám, a parton elverem. Az óceán nagy, és csak a szárított hal Ebédem s vacsorám, jó szelekre várok. A parti kocsmában szesz áztatta aggyal, Ébredek, ölemben ismeretlen lányok. A dagállyal ismét szél repít s a tenger Viharzónába visz, ellepnek a habok, Itt megtapasztalom mily kicsi az ember, Hullámtársadalom gőgjétől hányhatok. Aztán teljes szélcsend, azt hiszem nyugalom, Pedig nyugtalanság uralkodik rajtam, A kormánynál más áll, irányítja sorsom, Mikor elindultam pont ezt nem akartam. ![]() Vetés 2025 02 10 |