Egy dal Neked |
A déli szél melege oly tompa, ha arcod zuhan arcomba. Mikor eljön a vörösen izzó alkony, kezed kezemben tartom. Alakod fénylik a messzi holdban (este csendben rád gondoltam), lennénk éjjel, ahogy Isten akart: én a tenger és Te a part, gyöngyként vigyáznék a szemedre ha lehetne... |