rózsabokrot hajlít le
a táj a tóba,
s ti könnyű hattyúk,
csóktól ittasultan
hull a fejetek
az áldott hullámok közé.
Immár hol találok,
ha már itt a tél még
fényt és bimbót,
s árnyat itt e földön?
A falak némák,
és a zokogó szél alatt
zörög a zászló.
Hälfte des Lebens
Mit gelben Birnen hänget
Und voll mit wilden Rosen
Das Land in den See,
Ihr holden Schwäne,
Und trunken von Küssen
Tunkt ihr das Haupt
Ins heilignüchterne Wasser.
Weh mir, wo nehm ich, wenn
Es Winter ist, die Blumen, und wo
Den Sonnenschein,
Und Schatten der Erde?
Die Mauern stehn
Sprachlos und kalt, im Winde
Klirren die Fahnen.
a táj a tóba, s ti könnyű hattyúk,
csóktól ittasultan hull a fejetek
az áldott hullámok közé
Immár hol találok, ha már itt a tél, még
fényt és bimbót, s árnyat itt e földön?
A falak némák, és a zokogó
szél alatt zörög a zászló.
Hälfte des Lebens
Mit gelben Birnen hänget und voll mit wilden Rosen
Das Land in den See, Ihr holden Schwäne,
Und trunken von Küssen tunkt ihr das Haupt
Ins heilignüchterne Wasser.
Weh mir, wo nehm ich, wenn es Winter ist, die Blumen,
Und wo den Sonnenschein, und Schatten der Erde?
Die Mauern stehn sprachlos und kalt,
Im Winde klirren die Fahnen.
