Felkelt a szél meg a tenger,
És egy hullám is felkelt,
Szomorú évfordulón
Egy gyászos dalt énekelt.

Egy öregemberről dalolt,
Kinek szívét gyász ölte meg,
És lelke elsorvadt, mint
A hulló falevelek.

Egy ifjúról dalolt, kinek
Szívét fájdalom ölte meg,
Mikor elszáradt a tavasz,
S helyére tél érkezett.

Felkelt a szél meg a tenger,
És egy hullám is felkelt,
Szomorú évfordulón
Duzzadt, míg gyászdalt énekelt.

1841-1891

The wind rose, the sea rose
A wave rose on the sea,
It sang the mournful singing
Of a sad centenary;

It sang the song of an old man
Whose heart had died of grief,
Whose soul had dried and withered
At the falling of the leaf.

It sang the song of a young man
Whose heart had died of pain
When Spring was black and withered
And the winter come again.

The wind rose, the sea rose
A wave rose on the sea
Swelled with the mournful singing
Of a sad centenary.