Théodore de Banville: A Hold

A Hold - I.


A Hold szeszélyeivel vonz,
mint léha szerető, olyan ;
rád nevet, szól panaszosan,
zaklat, gyötör mint rossz kolonc.

Ha éjjel nyit majd, mint a lonc,
megtréfál téged boldogan ;
a Hold szeszélyeivel vonz,
mint léha szerető, olyan.

És gyakorta a színe bronz,
köd-köpenybe hull álmosan ;
képtelenség, varázsa van ;
imádod, bárhogy jajongsz,
a Hold szeszélyeivel vonz.



A Hold - II.



Ingatag a mihaszna Hold,
mint frivol szerelem, olyan ;
mosolyog s jajgat hangtalan,
elűz, de kell, hogy átkarold.

Éjjel kövesd mint vad kobold,
megkínoz téged finoman ;
ingatag a mihaszna Hold,
mint frivol szerelem, olyan.

És gyakran csak pőre rojt,
fellegköntöse színarany ;
csupa huncutság, s gondtalan ;
imádni kell, szíveden folt,
ingatag a mihaszna Hold.



Théodore de Banville (1823-1891) - La Lune


 


Avec ses caprices, la Lune
Est comme une frivole amante ;
Elle sourit et se lamente,
Et vous fuit et vous importune.

La nuit, suivez-la sur la dune,
Elle vous raille et vous tourmente ;
Avec ses caprices, la Lune
Est comme une frivole amante.

Et souvent elle se met une
Nuée en manière de mante ;
Elle est absurde, elle est charmante ;
Il faut adorer sans rancune,
Avec ses caprices, la Lune.