Békéd mint egy balzsamos szent, kit a világ már nem riaszt. Gyenge pilládon az idő méláz s közben halk szavakkal kent tömjén-viaszt sápadt arcodra a láz. Én csak csendben hallgatom, ahogy vékony, zárt, didergő ajkadon egy lidérc súg, apró, kék zsoltárt...
2006.08.23
|