 | | | 2025. április 2. szerda, Áron napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek. ...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | A Novgorod melletti Onyegben született. Apja dúsgazdag földbirtokos volt, vagyonát azonban eltékozolta, és mire Rachmaninov kilencéves lett, már teljesen elszegényedtek. 1882-ben lett a pétervári konzervatórium növendéke, majd 1885-ben a moszkvai konzervatóriumba került, itt ...
| | 
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben – újabb kutatások szerint 1787-ben vagy 1788-ban – született Erdélyben, a Háromszék megyéhez tartozó Kőrösön. Tanulmányait a falu iskolájában kezdte, ennek befejeztével azonban nem a hagyományos, szinte egész életen át tartó határőr szolgálatba lépett, hanem apja közbenjárásának köszönhetően továbbtanulhatott Erdély nagyhírű protestáns kollégiumában, a nagyenyedi Bethlenianumban. Minden bizonnyal az itteni ingyenes oktatás volt az oka, hogy apja a Kőröstől mintegy 300 kilométerre fekvő gimnáziumba küldte fiát. ... | | HARMINCHATODIK SZÜLETÉSNAPOMON Állj meg, szívem, betelt ím az idő. Ha mást már nem dobogtatsz, mért dobognál? De nem! Bár nincs szív, érted hevülő, te csak lobogjál!
Nagy lombhullásban állnak napjaim. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Kónya István lemezbemutató koncertje | | Kedves Koncertlátogató! Szeretettel meghívjuk/meghívunk lemezbemutató koncertünkre, Üdvözlettel, Kónya István Azért a dal lantkísérettel (azt hiszem) minden másnál örventesebb, mert a szónak annyi bájat és erőt ad, hogy az már önmaga egy csoda. Castiglione : Az Udvaronc c. könyvéből (1528) Bognár Szilvia - ének / Kónya István - reneszánsz lant lemezbemutató koncertje Budapesti Történeti Múzeum Gótikus Termébe, Budavári Palota E épület 2008. április 6. vasárnap, 18 óraBudavári Lantestek /49 Rutafának sok szép ága A magyar reneszánsz emlékek írott forrásokban és a néphagyományban - lanton és énekben Egészen csodálatos, hogy a néphagyomány az elmúlt századok hány meg hány dallamát, szövegét őrizte meg számunkra. A 20. századi népdalgyűjteményekben bőven találunk olyan dalokat, amelyeket korabeli, írásos forrásokból Kájoni-, Vietorisz-kódex, 17. századi kéziratos énekeskönyvek, Vásárhelyi Daloskönyv, zsoltárgyűjtemények, Pálóczi H. Á.: Énekes poézis, stb.) már ismerünk. A 16. századot követően fennmaradt szövegemlékeink is egyre szaporodnak. Az egyes zenetörténeti korszakok sokszínűségéről, a különféle műfajok, dallamtípusok születéséről, változásairól, vagy épp eltűnéséről egyre teljesebb leírásokat olvashatunk. Mi a leírtak jelzés értékű bemutatására teszünk kísérletet. Ezért olyan zenetörténeti, mind műzenei, mind népzenei példákat sorakoztatunk fel, amelyek a 16. századig visszanyúlóan szemléltetik zenei hagyományaink gazdagságát, valamint rámutatnak a megőrzés-változás szétválaszthatatlan, izgalmas folyamatára, az egyes zenei irányzatok és műfajok összefüggésére. Mivel világi és egyházi zene évszázadokon át ugyanazon kulturális- és zenei hagyományból táplálkoztak, majd szétválásuk után is folyamatos kölcsönhatásban éltek, a műfaji sokszínűség meglepően nagy. Válogatásunkban szerepel: históriás- és történeti ének, egyházi népének, archaikus népi imádság, zsoltár, Tinódi Lantos Sebestyén, Wathay Ferenc, valamint Balassi Bálint egy-egy költeménye, a kéziratos énekköltészet műfajai: szerelmi- és virágének, mulattató- és lakodalmi dal, népdal (párosító), karácsonyi, húsvéti és pünkösdi szokásdal, illetve rítusének, népballada. Valamennyien egy tőről fakadnak, mint egy ágas-bogas fának az ágai. A lant és játéktechnikája a Közel-Keletről terjedt el a VIII. századtól fokozatosan Európában az arabok megszállása (az ibériai félszigeten és Szicíliában) majd a keresztesháborúk idején. A lant elődjét ud-nak (ami fát, fából készültet jelent) nevezték. A lantot a középkortól elsősorban együttes játékban és ének kíséretére használták, majd a reneszánsz korban - az énekhang után - a hangszerek között a legnagyobb elismerés övezte. "Regina Omnium Instrumentorum musicorum"-nak, a "hangszerek királynőjének" nevezték, a házimuzsikálás fő hangszerévé vált, szinte minden főúri, polgári családnál megtalálható volt. A pengetős hangszerrel kísért szólóének tradíciója egészen az ókori időkig nyúlik vissza. A magyar középkori regösök, igricek, énekmondók, majd később ezek utódai, a históriás énekesek, a protestáns énekmondók többségében valamilyen pengetős - bár néha vonós hangszereken, hegedűvel és lírán – is kísérték magukat. Kelet Európában a dalok kíséretét nem rögzítették, improvizálva adták elő. A jelen lemez dalainak kísérete sem lett megkomponálva, leírva, csupán egy előadásmód a sokféle lehetőség közül, ami alkalmanként mindig változik. A legfontosabb, hogy a dalszöveg értelmét kiemelje, és hangulatát visszaadja, erősítse és ahhoz valamit hozzátegyen. (Bognár Szilvia, Kónya István) Jegyváltás: a hangverseny helyszínén (tel. 487 88 00); Kaláka Bolt (267 5331); Zeneakadémia (342-0179); Cultur-Comfort (322 -0000); Rózsavölgyi (266-8337); Thália jegyiroda (302-3841), Segovia Gitárszaküzlet (302-1428), CD-bár (486-0572) |
| | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |