2025. április 3. csütörtök,
Buda, Richárd napja.
Kalendárium

SZENT GYÖRGY HAVA  Bika
 

Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.
...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

A Novgorod melletti Onyegben született. Apja dúsgazdag földbirtokos volt, vagyonát azonban eltékozolta, és mire Rachmaninov kilencéves lett, már teljesen elszegényedtek. 1882-ben lett a pétervári konzervatórium növendéke, majd 1885-ben a moszkvai konzervatóriumba került, itt ...

Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....

Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben – újabb kutatások szerint 1787-ben vagy 1788-ban  – született Erdélyben, a Háromszék megyéhez tartozó Kőrösön. Tanulmányait a falu iskolájában kezdte, ennek befejeztével azonban nem a hagyományos, szinte egész életen át tartó határőr szolgálatba lépett, hanem apja közbenjárásának köszönhetően továbbtanulhatott Erdély nagyhírű protestáns kollégiumában, a nagyenyedi Bethlenianumban. Minden bizonnyal az itteni ingyenes oktatás volt az oka, hogy apja a Kőröstől mintegy 300 kilométerre fekvő gimnáziumba küldte fiát.

...

 HARMINCHATODIK SZÜLETÉSNAPOMON

Állj meg, szívem, betelt ím az idő.
   Ha mást már nem dobogtatsz, mért dobognál?
De nem! Bár nincs szív, érted hevülő,
   te csak lobogjál!

Nagy lombhullásban állnak napjaim.
...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Csodák pedig vannak...
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Az angol realizmus a századfordulón úgy kerül a legijesztőbb feledésbe, mint valamiféle fehérnemű a szennyeskosárba.

Mintha az embereknek elegük lenne a valóságból, a gyártelepek ijesztő realizmusából, a londoni utcák és külvárosok bűzéből, a szalonok szivarfüstös nagyképűségéből, a politika mindenütt jelenvalóságától.

A költők visszafordulnak a múlthoz, amit már a romantika másodvirágzása idején Tennyson meg is tett. Aztán Yeats költészete fordult el a hétköznapiságtól, s énekelt a rég feledett dalnokok hangján a nagyon is hamar elfeledett korok dicsőségéről.

A XX. század fordulóján Wells marslakói támadtak a Földre, majd Időgépének magányos Utazója hagyta maga mögött a száraz és unalmas angol társasági szokásrend és külvárosi élet rideg valóságát.

A valóság, mint valami szitokszó, keringett az irodalmi szalonok hangulatkulisszái között, amit az akkor élő emberek fölényes undorral és némi szarkazmussal ejtettek ki.

Ennek a kornak a legkülönlegesebb regényei az úgynevezett csodaregények.

Ezek a szenvtelenül és mindenféle magyarázkodás nélkül elmesélt meghökkentő történetek az angol humor üdeségéből, ugyanakkor egy unalomba fulladt korszak semmitmondásából táplálkoznak, s lesznek szellemes, könnyed, nagyon is mulatságos irodalmi kacatokká.

 

David Garnett Lady into Fox című híres regénye egy rókává változott feleségről szól, akit férje nemcsak puszta lojalitásból, hanem házastársi hűségből tovább szeret. A róka azonban elhagyja férjet, családot alapít egy hírmókával, majd visszatér korábbi férjéhez a kicsi rókakölykökkel, akit a férj nagy szeretettel nevel és gondoz. A rókaasszonyt egy nap kutyák tépik szét. A férj nem esik kétségbe, újra megházasodik, és boldogan él tovább.

John Collier Majomfeleség című regényében egy angol fiatalember egy jól nevelt angol hölgy helyett egy afrikai csimpánznőstényt vesz feleségül, s ahogyan Szerb Antal írja: „…rájön, hogy nagyon jó cserét csinált”.

Talán a férfiak ebben a korban a házasság konvencióvá vált formái ellen lázadtak fel, a feleséggé vált nő otthonülő csecsebecse-jellegét tartották nevetségesnek, s ez a neofrivol hangulat szülhette meg ezeket a regényeket, melyeket már csak azért is érdemes komolyan vennünk, mert ekkorra már megszületett Spengler Untergangja és Weininger Nem és jellem című hatalmas műve, s túl volt már a korszak a Nóra-problematikán és Strindberg nőgyűlöletén.

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007