2025. április 2. szerda,
Áron napja.
Kalendárium

SZENT GYÖRGY HAVA  Bika
 

Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.
...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

A Novgorod melletti Onyegben született. Apja dúsgazdag földbirtokos volt, vagyonát azonban eltékozolta, és mire Rachmaninov kilencéves lett, már teljesen elszegényedtek. 1882-ben lett a pétervári konzervatórium növendéke, majd 1885-ben a moszkvai konzervatóriumba került, itt ...

Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....

Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben – újabb kutatások szerint 1787-ben vagy 1788-ban  – született Erdélyben, a Háromszék megyéhez tartozó Kőrösön. Tanulmányait a falu iskolájában kezdte, ennek befejeztével azonban nem a hagyományos, szinte egész életen át tartó határőr szolgálatba lépett, hanem apja közbenjárásának köszönhetően továbbtanulhatott Erdély nagyhírű protestáns kollégiumában, a nagyenyedi Bethlenianumban. Minden bizonnyal az itteni ingyenes oktatás volt az oka, hogy apja a Kőröstől mintegy 300 kilométerre fekvő gimnáziumba küldte fiát.

...

 HARMINCHATODIK SZÜLETÉSNAPOMON

Állj meg, szívem, betelt ím az idő.
   Ha mást már nem dobogtatsz, mért dobognál?
De nem! Bár nincs szív, érted hevülő,
   te csak lobogjál!

Nagy lombhullásban állnak napjaim.
...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Nádor
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Egy tolmács és fordító ismerősöm küldte az alábbi szócikket valahonnan kiemelve, hogy vele együtt ámuldozzak a magyar nyelvtudománynak oly sok mellett ezen a páratlan remeklésén is :
„A NÁDOR   elnevezése latinul comes palatinus (palotaispán). A legmagasabb – 11. századi eredetű – udvari, illetve utóbb rendi méltóság Magyarországon. A tisztség az „udvarbani ispán” (na dvor zsupán) szókapcsolatból nyerte nevét. A királyi udvarhoz, az uralkodó személyéhez kötődő nádori tisztséget frank-német mintára I. Szent István király hozta létre, de jogállása később sokat változott.”

Kedves nyelvész kollega!
Bámulatos a szófejtése, bizonyára szlovák megbízottnak tetszik lenni titokban. Ha nem, akkor itt most segítő szándékkal s nagyon hangsúlyozottan felhívom a figyelmét arra, hogy szavakat csak körültekintéssel szabad részekre szedni. Mert nagyon nem mindegy, hogy gépelem vagy gép-elem, működök vagy mű-ködök, himlő avagy hím ló. Önre gondolván: nyelv-ész és nyel-vész sem ugyanaz.
Egyszóval Ön azt állítja, hogy a nádor szó szlovák (tót) eredetű lenne: na dvor (udvar-on), s e szóból magyarosodott volna el nádor-rá.
 
Kedves magyar nyelvész testvérem!
Ha Szent István hozta létre ezt a tisztet, akkor bölcs királyunk miért keresett e nemes tisztség megnevezésére tót szót? Különösképpen hogy frank-német mintára hozta volna létre a tisztséget. Hány tót atyafi lehetett a tisztség elnevezésén töprengő magyar fő-fő méltóságok között?
Továbbá a latin volt a hivatali főnyelv akkoron, tehát már csak ezért is meghökkentő ötlet, hogy a Kárpát-medence peremvidékén élő egyik nép szavát választották volna. Ha mégis, akkor e mesés különlegességet Önnek alaposan meg kellett volna magyaráznia. S egyben feltétlenül el kellett volna hitetnie velünk a szlovák nyelvnek a japán nyelvvel való mély kapcsolatát is, látjuk majd később, hogy miért.
Egyébként szívből gratulálok, mert akad azért, amit el tetszett találni. Hogy véletlenül-e, ezek után már nem is tudom. Az ispán valóban zsupán, egy szó ez, eltérő kiejtéssel. Ispán az eredeti, zsupán a kései, rontott szóalak. Az ispán szép régi magyar (pannon, hun, szkíta) szó, s például Hispánia sem egyéb, mint Ispán-ia (eleink által bevezetett ispán rendszerről). Az ispán szó pedig két szó összetétele: is és bán. Is  = ösz: mind, együtt, ugyanúgy (ógörög isza [] = egyenlően, egyformán), pán = bán. Bán jelentése: aki bánik valamivel . Bán a perzsa nyelvben : bánó, aki valamivel bánik. Ösz-bán: mindennel bánó.
Továbbá az ispán szó csak a magyarban használtatik értelemszerűen, ugyanis bármilyen  közös tevékenység, ügy irányítója ispán. Például az uradalmi ispántól a megyei főispánig. S ez utóbbiaknak, tehát a megyei főispánok összességének az irányítója a nádorispán.
Kérem, mindebből egyértelműen kiderül, hogy nem a zsupán szóból lett az ispán szó, hanem fordítva. Nincs is adatunk arra, hogy Hispánia neve előbb Zsupánia lett volna s csak később változott volna Zsupánia kiejtése Ispániá-ra. Tehát teljességgel lehetetlen, hogy „na dvor zsupán”-ból „fejlődött” volna ki a nádorispán szó. Mindez logikai egyszeregy.
Na de, nézzük most már a fő szót, a nádor-t.
Nádor = nagyúr, csak a gy hangot egykoron d-nek (is) ejtették. E természetes hangváltásra említi példának Czuczor Gergely : „»Nagyság« is egy 1559-iki levélben többször nadság. »Nádorispán uram ő nadsága,« (Szalay Á. 400 m. l.)” A mai gy helyett régen g-t is ejtettek. Ugyancsak a Czuczor-Fogarasi szótárból: „régi nyelvemlékeinkben épen e szónál d helyett g is fordúl elé. »En nagyryspan (= nagirispán) uramnak leginagyobban amiben tudok szolgálnom, mindenkoron ketteles (= köteles) szolgája vagyok.”« (Levél 1558-ból. Szalay Á. 400 m. l.).
A nagyúr = nádor szó Japánban is használatos. Nadori : békebiró. Japán császár régen: ,nadairi’ és ,nadarsin’. Egyikünk sem gondolhatja, hogy ez szlovák hatás lenne. A japán nadori = császár szó pedig egyenest segít a szófejtésben. Mert ő főfő Nagyúr. A legfőbb ispán esetében a pontosítás miatt kell a szóösszetétel: nagyúr ispán, vagyis csak az ispánok nagyura.
Még azzal kell elszámolnunk, hogy miképpen kerülhetett v hang a nádor szóba : nadvor.
Nádor gyöke nagy, nad . A szó második része: or, úr. Eszerint a v hang semmiképpen sem lehet a szó szerves része. A szó tehát nem na-dvor, hanem nad-v-or. S jellemző módon még e díszítő v hang magyarázata is a magyar nyelvben rejlik.
Egykoron a szóvégi mássalhangzó után ejtettek egy magánhangzót is. Pl. utu (út), kezi (kéz), veri (vér). A szóvégi magánhangzó vagy kiesett, vagy v-vé vált. Például a régi lou-ból lett a lov és a ló szó. Ilyen a nedű (nedu)-nedv, hamu-hamv szó is. S ahogyan nedu-ból nedv, úgy nadu-ból nadv lett. Nagyúr tehát eredetileg nadu-úr volt, s ebből lett a nadvor. Mint például hamu-oz > hamv-az, könyü-et > könyv-et. Az efféle kiejtési változás is sajátosan magyar jellegzetesség.
Nádor tehát nem szlovák szó. (A dvor [udvar] sem, még csak általában vett szláv sem, de ez már más téma.)

Kedves nyelvész kollega!
Tudom én, hogy a „na dvor” szóbontást egyszerűen csak kimásolta egy régi könyvből, melyben e csalással szlovákosították a nádor szót. Mert szókincsünket a szlávok már a XIX. század elején fosztogatni kezdték, s akkoron – mindmáig tartóan – sok magyar tudós is átállt a fosztogatók pártjába. Szókincsünk eme nemtelen fosztogatóiról írta Arany János keserűen az Orthológusokra című költeményében:

Kisütik, hogy a magyar nyelv
Nincs, nem is lesz, nem is volt,
Ami új van benne mind rossz,
Ami régi, az meg tót.

Maradjunk ennyiben.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007