játék és ünnep az élet
játék
hiszen csak egy pillanat
ünnep
hiszen örök
örök játék az életem

Azt nem tudom, hogy Mécs László hány éves korábanírta a FÉNYT HAGYNI MAGUNK UTÁN! című versét. Azt azonban tudom, hogy egyregyakrabban vallom szavaival: „Ó bár csak tudnánk távozáskor / fényt hagyni,mint a Messiás." – „ Vagy legalább, mint az Anyák." – „Vagy legalább is mint aNyár."

" Az életünk olyan tünékeny.
Ó szent fényt hagyni volna jó! "

Fény nincs árnyék nélkül.

Életemben, életművemben legalább arányaiban gazdagabb volt a fény, mint az árny? Ki képes megítélni?

Az elmúlt nyolc évtizedben, hogy szőtte át életemet – a történelemrettenete és szépsége,

- népem tragédiái és szabadságharcai,
- egyházam emberi árnyai és ragyogása,isteni
- családom vereségei és megdicsőülései...

Kérdések, amelyekre éppoly nehéz válaszolni, mint arra, hogy jellemem éstetteim miként hatottak általam megélt történésekkel népem, egyházam és éscsaládom életében? Kérdéseim gyarapodnak az évek múlásával, a válaszok pedigritkulnak.

Pilinszky Jánossal vallom: „Amiként kezdtem, végig az maradtam. / Ahogyankezdtem, mindvégig az csinálom." Öntudatom ébredése óta érint a Szépség, aJóság, az Igazság. A Szent, a Titokzatosság, az Isten bűvöletében élek. A hit,a remény, a szeretet tágra nyitja Feléje és az emberek felé szívemet. Holottvagyok, mint minden ember: „Simul justus et peccator." Vétkes és igaz.

És ha költővel vallom, hogy „Ó szent fényt hagyni volna jó", akkor nemtitkolom azt a reményemet sem, amit Puszta Sándor költő akkor írt le, amikorhóban tipegő kis cinkét látott:

„én is hóba írt
jel vagyok!

marad ha létem
itt hagyom
utánam csöppnyi
cinkenyom?"

Játék és ünnep az élet. – Játék, hiszen csak egy pillanat. - Ünnep, hiszen örök. - Egyetlen pillanat életem éshalhatatlanul örök.