Paál Zsolt - Mint egy fehér szoba…
Mint egy fehér szoba, olyan volt a tested,
ahogyan néztelek, megláttad, kilested,
miként írom kebled, mely két kitárt ablak,
ahonnan fényt viszek, mikor magadra hagylak,
számba viszem ízét, és fényedet, hogy lásd
a sűrű és párás tétova ragyogást,
mely az esteken már olyan, mint köd, mi tűzbe mar,
ajkad, combod kéri, hívja, s így szól: Akar…
Ahogy mozdulsz szelíd vonás, bús alak
tested is így remeg, elomló vonalak…
Lettem, mert lettél, s nem leszek, mert voltál,
szobám, menedékem, hol öled az oltár,
és én ostya leszek benned és rajtad,
megszülettem érted, mert akartad,
és ha fáradt vagyok, nyugovást az éj ad,
ahogyan rám csukod árnyékos szemhéjad.
Zsolt Paál - Comme une pièce blanche
Comme une pièce blanche, ton corps y a ressemblé,
tu l'as remarqué jusqu'alors, comme je t’ai regardés,
comme j'écris ton poitrine: deux fenêtres ouvertes,
d'où je porte la lumière quand je te laisse avec perte,
je porte ton goût dans ma bouche et lumière, le voit
ce grand éclat indécis épais et humide, et encore moi,
dans le soir est comme le brouillard, mordons le feu,
demande à ta lèvre, cuisse, l'appelle et sonne : Elle veut…
Comme tu déplaces le trait léger, toi, la forme triste,
ton corps tremble ainsi, en s'émiettant des lignes artiste…
J'étais parce que tu étais et je ne serai pas si tu avais été,
ma chambre, mon refuge, où ton genoux est l'autel piété,
et je serai la gaufrette dans toi et sur toi, on est goulu;
je suis né seulement pour toi, parce que tu l'as voulu,
et si je suis fatigué, la nuit me donne calme et m’acclame,
parce que tu fermes ta paupière ombragée sur mon âme.
Budapest, 2010. július 4. |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
