Azt álmodtam, ébren vagyok,
s barátaim már mind nagyok,
egynek sem kell csecsebecse,
mindnek van már kisgyereke,
s mindnek éppen azt mesélik,
elélnek majd százhúsz évig,
mindegyik lesz öregember,
szakálluk is, mint a tenger,
ha lehunyják a szemüket,
összefut majd a kerület,
horkantanak ennek- annak,
s azt álmodják, ébren vannak.
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
