12 év – 12 szonett 1999 -2010
11.
Az idő ellenünk s megváltás nincsen. Te egy magasabb rend hozománya vagy: s aki írja sorsom, intett: jóváhagy. S ki vagyok én, hogy elszórhassam kincsem...?
...mert válaszolsz, ha gondolatban hívlak, lehetsz bárhol: falun, Párizsban, Budán -, átszólsz idők, terek labirintusán, állsz a rakparton, s nekidőlsz a hídnak.
Nekem a túlsó part ácsol kalodát, de nincsen panaszom. Isten megbocsát: már elrendelte, melyik lesz az irány,
hol mennünk kell - két utolsó mohikán. Régen tudom, tiltott kehelyből ittam - és mégis: holtomiglan, holtodiglan...
Budapest, 2010. október 9. |