Karima sem jutott nekem a parnasszuson, kitoltak onnan verseim: mind ócska rima!
Kilincsel most a harag, asztalra csap kérdőn a düh, kaphat-e mást aki lincsel-
ni akar a dzsumbuj néma rejtekében, s kinek szomja szakad, mint a Niagara!?
Moralista beszéd elkésett rég, szanaszét hevernek verslábak, a kitépett mora-lista
vértelenségig tátog, emésztetlen gondolat benne bukott vért. Ellenség
mászik két sorban: kiélezte magát a szó! Jól vág ez így: nem kell keresni más szikét.
|