Engedj el, én szabad akarok lenni, ne köss a földhöz, ha szállni akarok! A lelkem szabad, nem kell kicserélned, bár e földi testben csak fogoly maradok.
A földközelben meghalnak az álmok, rossz hírek járnak, drágul a kenyér, utcasarkon romlanak a lányok, a becsületszó már fabatkát sem ér.
Ha sárkány lennék a felhők fölött szállnék, ott nem látnám, hogy tönkremegy a Föld, könnyeimből szivárvánnyá válnék, égetne piros, eloltana a zöld.
Szemembe nézz és megtanulsz repülni, a csillagokból utat építünk, a térképen túl lesz talán egy ország, hova vízum nélkül is beléphetünk.
*
Csúnya folyók árvizén, papírhajót hajt a szél, álmainkkal arra kergeti, amerre még van remény.
|