Talán, mert március van, azért ugrál úgy a szívem, lehet, hogy egy kicsit idegen már ez az érzés, de nagy az akarás, rétes világunk tündéri ködébe jótékony takarás, mohó szemem fájó tüze éled, mert unom a monoton szürke minden kipróbált árnyalatát, legalább itt benn egy kis zöldre vágyom, pedig borúl, esik, ködöl a retina túlsó oldalán vergődő, vajúdó világ.
|