Sebtében összekoccant foggal
s félszeg mosollyal érkezik a reggel.
A sárga fények kék ereket szőnek,
a reggeli harang az égi sereggel
morzézó előleg...
... az álmok férce bomlik,
szálmentén reped a szó,
a homály koldusai közé
a nappal apró gyöngyöket szór.
Beégett mondatok vegyülnek
a kávégőz sátra alá,
reccsen a szék,
az inak startlapra feszülnek,
és indulni kell,
tartozni valahová.
|