 | | | 2025. április 3. csütörtök, Buda, Richárd napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek. ...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | A Novgorod melletti Onyegben született. Apja dúsgazdag földbirtokos volt, vagyonát azonban eltékozolta, és mire Rachmaninov kilencéves lett, már teljesen elszegényedtek. 1882-ben lett a pétervári konzervatórium növendéke, majd 1885-ben a moszkvai konzervatóriumba került, itt ...
| | 
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben – újabb kutatások szerint 1787-ben vagy 1788-ban – született Erdélyben, a Háromszék megyéhez tartozó Kőrösön. Tanulmányait a falu iskolájában kezdte, ennek befejeztével azonban nem a hagyományos, szinte egész életen át tartó határőr szolgálatba lépett, hanem apja közbenjárásának köszönhetően továbbtanulhatott Erdély nagyhírű protestáns kollégiumában, a nagyenyedi Bethlenianumban. Minden bizonnyal az itteni ingyenes oktatás volt az oka, hogy apja a Kőröstől mintegy 300 kilométerre fekvő gimnáziumba küldte fiát. ... | | HARMINCHATODIK SZÜLETÉSNAPOMON Állj meg, szívem, betelt ím az idő. Ha mást már nem dobogtatsz, mért dobognál? De nem! Bár nincs szív, érted hevülő, te csak lobogjál!
Nagy lombhullásban állnak napjaim. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Tavaszi rapszódia | | Mikor a gyanakvó nappalok elcsitulnak, (csillaghozó este! ... adj nyugalmat...) a hosszú vasárnapnak végre itt a vége: eltűnik a hajlott ívű, néma messzeségbe, nő az árnyék - majd a hegy karjába hull, és úgy lesz egyre nagyobb, ahogy alkonyul.
Vajon megérzed-e ilyenkor rádcsukódó szemem, ahogy benned örökké saját magam keresem? ...tudod-e hogy látlak, ahogy verset írsz, ahogy kezeddel magad elé igazítod a papírt, és hiába hull már a pelyhes sötét, még tűnődve simítod az asztal felszínét: ujjaiddal kis köröket rajzolsz, és mélyen, belül már az édes, csereklyés őszre gondolsz. Várod a borongó fényt, ahogy a rőt láng szertefut, látod lent, a völgyben az álmodó falut, ahogy alkonyattájt bezárják a hátsó kertkaput; hallod, ahogy sün motoz a rézszínű avarban, majd a hamvas égig felnő az esthomály lassan... Április eleje van, de te már azt látod, amint szőkülő ködökkel felébred naponta a tépett gyertyánfa ágán az őszidőnak első rozsdafoltja.
Ma a tiszta, puha, éji csöndességben: némán, te az őszre vársz, én a nyarat marasztalnám... Lásd, én csak nyáron tudok boldog lenni, máskor sulykos a lelkem, mint a hitvány kenyér. A tél meggyötör, átad a kétségbeesésnek, csak áprilisban éled újra bennem a remény, mikor a hegyek, ...a Duna, ...a lombok zöldje, a napsütés forró zümmögéssel csak az enyém, az egyhajú virág lándzsás levele térdepel elém, és az akác sűrű, bódító illata a te hangodon zenél. ...és ma a ferdeszálú, délelőtti fényben gondolatban mosolyt küldök, bíztatást, erőt, s a hideg csillagokat kigyomlálom mindet, a kitavaszodott város fölött.
...mert hiába van minden, és hiába vigyázol, akárhová megyek, mindenhol hiányzol: örökre, és centiről centire szőttelek meg emlékképeimnek boldog önmagából.

- |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |