Még morcosan tántorog a reggel, - fakó léptű, méla öregúr, ásít, dörmög halvány szemekkel, s színe mélán az égre gyúl.
Halvány, pisla fény nyújtózik, s körül álmos, lassú beszéd, fények tánca, mint ezer cigarettacsikk halvány pírját festi az ég.
Nézd amott egy furcsasárga, feletted játszikék részeg lila tánc, kába, - az élet nyitja gyermek szemét. |