Szeretem nézni a tüzet.
Őseim mozdulnak dobbal,
táltosodnak, szikrát szórnak,
üzennek fényes csillagokkal.
Nézem a tüzet, arcomra
tetovál, sorsot vetít,
hamuban sült pogácsámmal
tarisznyáz anyám, bólint, megint.
Nektek, kik nem néztek tüzet,
halottak napján ki áldoz?
Hova révedtek majd ha köp,
botoz a sors, anyátok átkoz!?
Szatmárnémeti 2016 XI. 2 |