Az üzlet ablakában szende fények égnek,
s hűlt csillagocskák csüngnek mozdulatlanul;
bent bábuk szenderegnek, seprű dől a széknek,
s kifosztott polcokon csupán a csönd lapul.
Egy cifra dróthuzal vigyáz sok szép kabátot,
minden mást összetart az olcsó cérnaszál.
Amott egy félcipő, már annyi lábat látott,
a nyelve erre lóg, fűzője arra áll.
Sarokban láda rejt pár foltot és szilánkot,
s a díszlet eltakar még számtalan sebet.
A padlón tűlevél, december elvirágzott,
s egy ócska, sárga maszk a lucfenyőn nevet.
(megjelent az Előretolt Helyőrség internetes oldalán)
|