Fönt hold világít, lent az utcalámpa,
rideg padokra árnyak fekszenek.
Az éj az ujját rossz szívükbe mártja,
álmot csodálnak reszketeg szemek.
A tó tükrébe hetyke bűnök fagynak,
a szél a partra csendeket terel.
Ringó hajóról fényt okád egy ablak,
s egy lomha ködfolt gödröket fed el.
A lépcső alján szellem áll a kőre,
csatornarácson lóg egy vaslakat.
A híd tövében elfogyott a lőre,
s hordónyi láng melenget holtakat.
 | 
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
