Falevelek hullását akarom. Öregedő vacogását a télnek. Szerelmes csókot ébredő tavaszon. Zivatar szagát tűzforró szélben. És lássam az éjt. Halljam a csendet. Perzseljen Nap, verjen jégeső. Hulljon arcomra hajnali permet, itt legyen boldog a szeretkező. […] Fejest ugrok egy festő vödrébe, elmerülök és bugyborékol szavam. Ott feloldódok a színekben végre: a ligeti padra festetem magam. 2005-09-08 |