Kövek, karók a balta mellett,
a vasvödörben macska holtan.
Az ínség száz szám szörnyet ellett;
gyermek visít fel kint az ólban.
A bűnökről az ég is hallgat,
csillag lángol, vörös, kegyetlen.
Két koldus rág egy nyírfagallyat;
kínok rángnak hideg szemekben.
Az éhség fal fel minden álmot;
s nyomor legelte konyhakertben,
amerre tegnap lányka játszott,
egy véres rongyról lepke rebben.
|