Neved Nagysága kifeszít

Életed lám immár lemerült,
de Léted búg, átlényegült.
Szerelmedet bár nem muszáj,
érett meggyként őrzi e száj,
s apró csont dolmen félkörök
tanúságtevői, örök
márványtemplomok e tettnek,
hogy gyógy-szert már számon etetnek.
Nem fél, de dupla e szufla,
szinusz-csomóm ideg húrja
hét színben, lábamon zenél,
ha szívvel ölel talpamon az él
s Neved Nagysága kifeszít,
mikor eső Nap-sugarat hasít.

2018.09.07. Badacsonytomaj


Átviszem a Szerelmet

Megfeszítettek szárnyaim,
nem játszok én szer-telen,
gyümölcsöm húsa gömbölyül,
s mit tettél hűs, hír-telen.

Szentlászlópénz cseng, pereg,
száll tar-só-lyóm, íze jóm,
vízre derűn léphetek,
mint neked (bízz!) van egy folyóm.

Bár most a tón legényesen,
idő üt el lábamon,
feszít e szép, szent tükör,
szirom vitorlám: fátyolom.

Én átjárok, nem felszínén
töröm ketté önmagam,
mi egyszer úgyis létezett,
hadd mondjam el boldogan!

Rév-bér e vér, patás arany,
ólmaim gyöngy, hattyúdal,
Szerelmem örök Gábriel,
most én hozok hírt hő-ha-mar.

2019.01.03. Badacsonytomaj