Szép kék az ég, hűs fény babrál a kertben,
a szél a fákra csendeket sodor.
A macska mozdul, apró lepke rebben,
a tócsa tükrén ring egy rőt bokor.
A nyirkos járdán férfi lépte koppan,
mögötte asszony tolja gyermekét.
Oszlop tövében gyűrött, szürke rongy van
s elszórt csikkek hevernek szerteszét.
A kisközértnél két munkás ebédel;
szalámi, zsemle, olcsó alkohol.
Odébb a postás csönget egy levéllel,
felé a háztól hangos eb lohol.
A buszmegálló padján lányok ülnek,
ma sincs tanítás, mindegyik nevet.
Motor visít fel, hangja fáj a fülnek;
szemközt az óra most mutat delet.
Amott a bár: árnyéka önmagának,
a rézkilincsen lóg a rendelet.
A sörteraszra vadgalambok szállnak,
közéjük ülni maszkban sem lehet.
(megjelent az Előretolt Helyőrség internetes oldalán)
|