Úgy hasad a hajnal, mint az érett dinnye:
piros mosolyával hívja a Napot.
Nagyot ásít nyitott szájával a pince
őriz gádorában egy szép tegnapot.
Álom mámorából - pince mámorába
visz álmos tekintet, s tétován a láb,
borszagú sötétben lelkem kis gyertyája
osztja a sötétet, s irányít tovább.
Már az álom mámor visszaszállt az ágyra,
még egy gyertya gyúl, ahogy gyufa sercen.
Csapból a bájital habzik a pohárba,
száraz kolbász virít a másik kezemben.
Szétfut ereimben lelke a jó bornak,
számban ízek égnek, hozzá jó kenyér;
Anyám dagasztotta, áldott két kezével,
Apám bor lángjában szintén hazatér.
Vetés 2023 04 27
 | 
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
