A Hold fényhágcsóin
kapaszkodom Feléd
dobhártyámon zajba fulladt
szívverésem dobol
Elzakatolja boldogságom
zománcpattogtató örömét
a sikátorokban vajúdó csendet
mit az éjszaka keblére emel
és úgy melenget
Álmomban láttam a tengert
hullámok nyaldosták testemet
a sötétség inge alatt
fájdalmak reszkettek
vérverejtékek futottak az arcomon
le egészen a lábujjakig
Érdes nyelvű hullámok
dorombolták el
milyen a halál
A tenger hiába ráncolja homlokát
megtalállak minden nap
Szabad vagyok kóborló hazátlan
és tarisznyámba
ha az utak csavargó füstje vár
Te rakod a hamuba sült pogácsát
| 
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
