Fölkelek s
elindulok, Innisfree-be megyek,
Kunyhót rakok, agyagból s vesszőkből lesz falam:
A tisztáson kilenc sor bab s kas a méheknek;
Zümmögnek, s élek ott egymagam.
S békét találok
majd ott, s az jön lassan talán,
Jön reggelnek fátylából, ha tücsök énekel,
Ha az éjfél pislákol, s a dél izzik lilán,
S kenderike este szárnyra kel.
Fölkelek s
elindulok, nappal avagy éjjel,
Hallom, hogy a tó vize partot nyaldos békén;
Úton vagy szürke járdán nézek szerteszéjjel,
Majd ezt hallgatom szívem mélyén.
2014-10-27
The Lake Isle of Innisfree
By William Butler Yeats
I will arise and go now, and go to Innisfree,
And a small cabin build there, of clay and wattles made;
Nine bean-rows will I have there, a hive for the honey-bee,
And live alone in the bee-loud glade.
And I shall have some peace there, for peace comes dropping slow,
Dropping from the veils of the morning to where the cricket sings;
There midnight’s all a glimmer, and noon a purple glow,
And evening full of the linnet’s wings.
I will arise and go now, for always night and day
I hear lake water lapping with low sounds by the shore;
While I stand on the roadway, or on the pavements grey,
I hear it in the deep heart’s core. | 
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
