O’Driscoll
dala zavart fel
Gácsért és vadkacsát,
Hol magas nád szegélyezte
A bús Szarvas Tavát.
És
látta, hogy lett sötét a nád
Amikor este lett,
S álmában látta fakó haját
Párjának, Bridgetnek.
Álmodott,
dalolt s egy dudás
Nótát fújt a dudán,
Duda nem szólt még ily búsan
És nem is volt ily vidám.
Látott
ifjakat s lányokat
A réten táncuk járták,
S Bridget is ott volt közöttük,
Arcán bú s vidámság.
Körbeállták
a táncosok
S beszéltek sok édeset,
Egy ifjú vörösbort hozott
S egy lányka kenyeret.
De
a mulatozók közül
Bridget elrángatta őt,
Üljön inkább fénylő kezű,
Vén kártyások között.
A
kenyér s bor végzetet hozott,
Mert ők a lég seregei;
Csak ült, s álmában a hajával
Játszadoztak ujjai.
Játszott
a vidám vénekkel,
S nem gondolt semmi rosszra,
Mígnem egy ifjú Bridgetet,
A táncból elragadta.
Felkapta
a legszebb ifjú
A leányt a karjaiba,
Nyakát, mellét és a karját
Fakó haja takarta.
O’Driscoll
akkor a kártyát
Eldobta és felébredt:
Minden vén és férfi s leány
Akár a füst – elszéledt.
De
hallotta, hogy fent egy dudás
nótát fújt a dudán,
duda nem szólt még ily búsan
és nem is volt ily vidám.
The Host of the Air
O'DRISCOLL drove with a songThe wild duck and the drakeFrom the tall and the tufted reedsOf the drear Hart Lake. And he saw how the reeds grew darkAt the coming of night-tide,And dreamed of the long dim hairOf Bridget his bride. He heard while he sang and dreamedA piper piping away,And never was piping so sad,And never was piping so gay. And he saw young men and young girlsWho danced on a level place,And Bridget his bride among them,With a sad and a gay face. The dancers crowded about himAnd many a sweet thing said,And a young man brought him red wineAnd a young girl white bread. But Bridget drew him by the sleeveAway from the merry bands,To old men playing at cardsWith a twinkling of ancient hands. The bread and the wine had a doom,For these were the host of the air;He sat and played in a dreamOf her long dim hair. He played with the merry old menAnd thought not of evil chance,Until one bore Bridget his brideAway from the merry dance. He bore her away in his arms,The handsomest young man there,And his neck and his breast and his armsWere drowned in her long dim hair. O'Driscoll scattered the cardsAnd out of his dream awoke:Old men and young men and young girlsWere gone like a drifting smoke; But he heard high up in the airA piper piping away,And never was piping so sad,And never was piping so gay.
|