A lidérc szó töve természetszerűleg: lid, de led-, lőd-nek is ejtjük néha.

A lidérc szó végén a -c hang olyan, mint az arc, malac szavak végén, s ez a -c toldalék a szó alapjelentésének értelmezésénél mellőzhető. Például külön(c) = külön, kup(ac) = kúp, gömb(öc) =gömb.

Lidérc ugyanígy a c toldalék nélkül: lidér, ledér, lődör.

Az -ér ugyancsak toldalék, mint például a tölcsér, kövér, szekér szavak végén.

Így tehát a jelentés a lid, led, lőd szóban keresendő. Ennek végső gyökét a lé, ló gyökben találjuk meg. Mint lófrál, lézeng, tehát mintegy cél nélkül ide-oda csapongva, sodródva halad.

A lidérc szó sokszor szóösszetételben hangzik el: lidérces álom, lidércfény.

Az eddigiek alapján már megértjük, hogy ha a fény lidérc, lődörc, azaz lődörgő, akkor a lidércfény miért jelenti természetes módon a mocsaras helyeken felszivárgó s meggyulladt mocsárgáz ide-oda imbolygó vékony fényét. Ez csak sötétben látható, ezért kapcsolódik éjszakához az efféle látvány.

Ez az ide-oda mozgás, csapongás teszi most már végleg világossá a lidér = ledér szó jelentését. Ledér (pl. mint némely hölgy) ugyanis: ide-oda csapong. Ledér ö-zve ejtvén: lődör, vagyis lidér = ledér = lődör, s aki, ami ide-oda bolyong, csapong: lődör-ög.

Német:

lieder|lich = ledér

loder|n = lobogni, azaz ide-oda csapongani

loder|ashe = lődör, ledér ashe, vagyis lődörgő hamu, azaz pernye.

E lid, led, lőd gyöknek, mint oly sok szavunknak, szintén van v-s párja: livid.

Lid-livid ugyanúgy egyazon jelentésű szó-ikerpár, mint például, zűr-zavar, csűr-csavar. Csupán a kiejtésük tér el: vagy ott a szóban a v hang, vagy sem, ennek nincs jelentősége.

A gyök tehát li-liv, mint hó-hav, kő-köv. A v bévé, effé is vált. Például az f hang szerepel az angol loaf , mint lóf(rál), a magyar liffen, leffeg szóban. B hanggal is mondjuk: libben, libeg. A libeg szóban a b-t az eredeti v-re visszacserélve: liveg. Ez a szó a leveg, s ami leveg, az a levegő. Levegő tehát: lebegő: ide-oda csapongó. Leveg(ő) v nélkül ejtve: lég.

A lid, led v-s párja a latinban is megtalálható: livid(e). Jelentése kékesen, kékellőn, ami már áttételes jelentés a lidércfény, a „ledér”, „lődör” mocsári fény színéről. Például a latin livid(us) jelentése kékes is és irigykedő is. De nem érthető-e az irigykedőre a kékes jelző, még ha manapság már inkább sárgulni látjuk az irigykedőt? Szintén latin livedo: ütéstől származó kékes folt. Az angol lead = ólom szintén áttételes jelentés a ledér-c (lidérc, lődörc) fény színéről, mint ahogy a led: halvány jelzőfény.

A lidérc ludvérc-nek való kiejtése onnan adódik, hogy régen lud: ludu, vagy magas hangon lödü volt, így a ledér szó loduer-ként avagy ledüer-ként hangzott. Aztán a lödűből az ű kiesvén (mint utu-út) lett a lidérc, az ű v-vé válásával (mint például tetű-tetv, hamu-hamv) pedig a ludvérc kiejtési változat.

Éjszaka a ludvérc valóban ijesztő látvány, ezért mondjuk az ijesztő álmot lidérces álomnak.