2025. április 3. csütörtök,
Buda, Richárd napja.
Kalendárium

SZENT GYÖRGY HAVA  Bika
 

Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.
...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

A Novgorod melletti Onyegben született. Apja dúsgazdag földbirtokos volt, vagyonát azonban eltékozolta, és mire Rachmaninov kilencéves lett, már teljesen elszegényedtek. 1882-ben lett a pétervári konzervatórium növendéke, majd 1885-ben a moszkvai konzervatóriumba került, itt ...

Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....

Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben – újabb kutatások szerint 1787-ben vagy 1788-ban  – született Erdélyben, a Háromszék megyéhez tartozó Kőrösön. Tanulmányait a falu iskolájában kezdte, ennek befejeztével azonban nem a hagyományos, szinte egész életen át tartó határőr szolgálatba lépett, hanem apja közbenjárásának köszönhetően továbbtanulhatott Erdély nagyhírű protestáns kollégiumában, a nagyenyedi Bethlenianumban. Minden bizonnyal az itteni ingyenes oktatás volt az oka, hogy apja a Kőröstől mintegy 300 kilométerre fekvő gimnáziumba küldte fiát.

...

 HARMINCHATODIK SZÜLETÉSNAPOMON

Állj meg, szívem, betelt ím az idő.
   Ha mást már nem dobogtatsz, mért dobognál?
De nem! Bár nincs szív, érted hevülő,
   te csak lobogjál!

Nagy lombhullásban állnak napjaim.
...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
A Megfeszített
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Sziénai Szent Katalinról (+1380) olvassuk, hogy súlyos betegségek és gonosz gondolatok gyötörték. Egyszer így kiáltott el: “Istenem hol voltál testi-lelki szenvedéseimkor?” Ez volt a válasz: “Leányom, hát nem érezted, a szívedben voltam.”
 
A kérdés: “Ha van Isten – honnan a szenvedés?” A természetes észen alapuló istenigazolás (a teodicea) részére megválaszolhatatlan a kérdés, amíg Istent mindenható Úrnak, a történelem, az emberi életek gondviselőjének valljuk. Ezért is van az, hogy ma is érvényes Pál apostol tanítása, miszerint a keresztre feszített Jézus számtalan embernek botrány és oktalanság. Persze igaz ma is, amit ugyancsak az apostol mond, hogy a Megfeszítettben Isten bölcsessége és ereje jelenik meg. (1 Kor l,23 ) Sőt millió és millió ember van, aki ismétli Aquinói Tamás szavait, aki a feszület felől Jézust hallotta. Jézus dicsérte, hogy minden, amit róla írt jó. Bármit kér, megadja neki. Tamás válasza: “Tégedet magadat akarlak!”
 
Vajon miért?
 
“A Világ folyton növekszik. A Világ csakugyan olyan mű, amely most is küszködve alakul /…/, az egyetemes erőfeszítés érdekében elkerülhetetlen a szenvedés.
 
Micsoda parttalan tenger az emberi szenvedés, mindaz a sok-sok kín, ami végig ömlik az egész Földön…” (Chardin) Betegségek, árvizek, földrengések, atomművek robbanása, sugárfertőzése, közúti szerencsétlenségek. Részletezhetnénk a végtelenségig. – És ekkor-akkor, hol az Isten?
 
Szent Bernát szerint “Isten nem tud szenvedni, de tud együtt szenvedni.” Azóta, mióta belépett Jézusban a történelembe. Emberré lett és emberségét a szenvedéssel együtt élte meg. “JÉZUS SZENVEDÉSTÖRTÉNETÉBEN ISTEN SZENVEDÉSE ELMONDHATATLANUL NYILVÁNULT MEG.”

Hol van tehát szenvedéseinkkor az Isten? Katalinnak azt mondta: a szívedben voltam. És mindenütt, ahol elhangzik a Miatyánk, vagy a Séma Izrael, vagy Allah utáni fohász, Ő ott volt és van. A reménytelenségből, a fájdalmakból feltörő esdeklések egybeolvadnak, egyesülnek Jézus kiáltásával: ” Istenem, miért hagytál el engem?” A haldoklás gyötrelmeiben jézusi imává alakul az akarat: ” Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.” Ő végül felkiáltott:” Beteljesedett!” A teremtést tette teljessé kereszthalálával. Megváltotta.
 
Feltámadása után hitetlenkedő tanítvány-barátainak magyarázta: “Hát nem ezeket kellett elszenvednie Krisztusnak, hogy bemenjen dicsőségébe?” – Igen, de velünk, akik a szenvedéssel “Krisztussal együtt keresztre vagyunk szegezve”, mi lesz? Keresztutunk hová vezet? Ha Vele szenvedünk, ha Vele halunk meg, akkor megdicsőülésében részesedünk. Ő a garancia rá, ezért akarta csak Őt Aquinói Tamás. – Mi mit akarunk?!
 ……
 
“Király, / Ki feltakart szíveddel állsz a vérző föld felett…/ Öleld magadhoz ezt az őrült századot: / a Kisdedekért, akiket szeretsz, /A Magvakért, melyek mozdulnak a mélyben, / S a Rothadás csiráztató setét ölén / Tisztább tavasznak pattogják ígéretét, / Mert sejtjeikben napba néző, hozzád-húzó emberösztön énekel. // Emeld fel, ó Király a koszorús keresztet, / S a kereszten az Örök Halmok óhaját, / A Mindenség rejtelmes Fókuszát, / A minden-szív sugárzó Mágnesét,/ Amelyben egy- titokba forrt / A Végtelenség és a húsos ember, / Gyémánt végzet és anyás irgalom, / És mindöröktől minden szeretet.// (Sík Sándor: Jézus Krisztus)
 

 (Megjelent a Ceglédi Panoráma 2011. április 8-i számában.)

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007