Mi az igazság? Mi a jóság? Mi a szépség? Ki mondta már meg? Ki fogja megmondani? – Mégis érezzük, szinte csalhatatlanul tudjuk, mindhárom egyszerűen: VAN! Az éhség kenyeret keres. A szomjúság víz után kutat. Tüdőnk levegőt követel. Nem hiába. Van kenyér, van víz és van levegő. A lét és az élet nem csapja be az embert. – Ám az ember igazságot is keres, jóság után kutat és szépséget követel. A lét és az élet nem csaphatja be: van Igazság, van Jóság, van Szépség. Nem küzd hiába, élnie érdemes. Abszolút értelemben az igazság kimondhatatlan, a jóság felfoghatatlan, a szépség láthatatlan... Az igazságot, amikor fogalmakba, szavakba fogalmazzuk, megcsonkítjuk. A jóság, amikor tetten akarjuk érni, kisiklik kezünk közül. A szépséget, amikor láttatni akarjuk, eltakarjuk. Az igaz jó és szép. Nélkülük nem lenne az. A jó igaz és szép. Nélkülük nem lenne az. A szép igaz és jó. Nélkülük nem lenne az. Akkor hát mi a különbség köztük? A három valamiképpen mégis egy, vagy „AZ EGY”? Maga az egyetlen VALÓSÁG?! Hajtsad meg a fejed. Titokba nézel... Egy misztérium örvénylik előtted, egy misztérium magassága tornyosul szemed előtt a Végtelen felé. Létezése nem attól függ, felfogod-e, érted-e, vagy csupán sejted, csodálod, átengeded magad vonzásának, és önmagád titkaiba segít, és szárnyat ad a Végtelen felé...
Őselem a levegő, a föld, a tűz, a víz. Őselem a szépség, a jóság, az igazság, a szentség. Nélkülük élni nem tudunk. Őselemek által virágzik az emberi élet. Hol az igazság? Hol a jóság? Miért nem látni a szépséget? Holott él az igazság, jóság nélkül halott lenne a világ, és mindenek ellenére szemünk előtt lángol a szépség. Az igazság és jóság fénye a szép. A szépség szíve a jó, lelke az igaz. Jóság és igazság híján csupán látszat a szépség! Igazság, jóság, szépség – egyike a másiknak gyökere és gyümölcse... Jónak és szépnek gyökere az igazság és egyben az igazság gyümölcsei is ők. Igaznak és szépnek gyökere a jóság és egyben az igaz és szép gyümölcsei is ők. A szépség gyökeréből nő ki az igaz és a jó, és egyben gyümölcsei is neki. A valóság arcának egyik fele a jó, másik az igaz. Az egész arcnak ékessége pedig a szép. Tudnunk kell, hogy a bölcselet alapértéknek ítéli az igazságot, mely megismerési igényünket elégíti ki. A jóság szintén alapérték, mely az akaratunknak célja. A szépség főérték, amely gyökerében hatja át a létet. Az igazság legyőzhetetlen, bár olykor vereséget szenved. A jóság kiirthatatlan, noha gyakran elnyomják. A szépség megszűnhetetlen, noha a rút hivalkodóan eltakarja. Az igazság érvénye időtlen. A jóság múlhatatlan nyomot hagy. A szépség virágai hervadhatatlanok. Ha elpusztíthatatlan az igazság, jóság, szépség, akkor elpusztíthatatlan maga az élet is. A hit az igazságot látja. A remény bízik a jóságban. A szeretet szépségbe öltözik. Az igazságot teljessé teszi a hit. A jóságnak jövőt ígér a remény. A szépség teljesen kibontakozik a szeretetben. Ikertestvérek: hit és igazság, jóság és remény, szépség és szeretet. A hitnek mécses az igazság, az igazságnak fényszóró a hit. A remény célját látja a jóságban, a jóság erőt merít a reményből. A szeretet nem tud ellenállni a szépségnek, a szépségben szívként dobog a szeretet. Az igazság „egyenes”, a jóság „kör”, „gömb” a szépség. Az igazság egyszerű, mint a kála. A jóság gazdag, mint a rózsa. A szépség orchidea! Az igazság hideg, a jóság meleg, csillog a szépség. Az igaz „szikár”, a jó „telt”– a szép? A szép „csak” szép. Az igazság harc. A jóság béke. Nyugalom a szépség. Szépség nélkül zord az igazság, komor a jóság. Igazság és jóság nélkül lepkeszárny hímpora csupán a szépség. A rút szeplőt ejt a szépre. Megsebzi a jót a gonosz. Hazugsággal szennyezi az igazat a hamis. Az igazságot kevesen értik. A jóság sokat követel. A szépség elbűvöl, és könnyen hódít meg mindenkit. Dárda az igazság. Pajzs a jóság. Sisak a szépség. Az igazságot nem csökkenti a homály. A jóságba nem fér a rosszindulat. A szépséget nem torzítja a fogyatékosság. Igazság nélkül az ember vak, jóság nélkül béna, szépség nélkül nincsenek szárnyai. Mindig keresztúton jár az igazság, a jóság hordja mindennapi keresztjét, a szépség szomorúan szép. Kerékbe törhetik az igazságot. Keresztre feszíthetik a jóságot. Rútsággal fojtogathatják a szépséget... Mégis élnek, mindent túlélnek, mint viharokat a fák gyökerei és az ég csillagai. Az igazság győzelem, a jóság alázat, a szépség csoda. Hány arca van az igazságnak, jóságnak, szépségnek? Ezer? Millió?? Megszámlálhatatlan, mint a tenger hullámverése. Hiszen másként igaz az igaz a csecsemőnek, másként a kisgyermeknek, az ifjúnak, a felnőttnek és az aggnak. A jóság és szépség is más-más életkorok szerint, holott egy, EGYETLENEGY, de aki felfogja, éli, személyiségének egyetlenségén keresztül láthatja és élheti. EGYETLENEGY a szép, a jó, az igaz, bár megszámlálhatatlan arccal néznek ránk. Az igazság felkiáltójel. A jóság nyitott, mint a kettőspont. A szépség kérdőjelekkel tele. Az igazság szánt. A jóság vet. A szépség arat. Az igazság túlmutat önmagán. A jóság nem keresi a magáét. A szépség másoknak kíván tetszeni. Az igazság fehér. A jóság vérpiros. A szépség maga a szivárvány. Az igazság alázatos, a jóság szerény, szemérmes a szépség. A szivárvány hét színe, ha „egybeesik”, fehér. Az igaz és jó „egybeesése” szép. Az igazság olykor túl kemény, a jóság olykor gyönge, a szépség könnyen elérzékenyül. Egymással egyesülve, egységben érik el tökéletes önmaguk. Minden igazság a Megismerhetetlen töredéke. Minden jóság az Elérhetetlen morzsája. Minden szépség a Láthatatlan tört tükre. Az igazság ára küzdelem. A jóság tettekkel vásárolható meg. A szépség ajándék. Az igazság gyökér. Törzs a jóság. Lomb a virág és gyümölcs a szépség. A testnek a kenyér, a víz, a levegő élet. A lélek kenyere az igazság, itala a jóság, levegője a szépség. Az igazság erős, a jóság gyöngéd, megnyugtató a szépség. Az igazság szépsége miatt nem riaszt, jósága miatt szeretetreméltó. A jóságnak igazsága ad erőt, vonzóvá szépsége teszi. A szépség igazsága által tündöklik, jósága által hódít. Az igazság kemény. A jóság lágy. A szépség megfoghatatlan! Az igazság felé az ész törtet, de birtokba csak a hit veszi. A jóság felé az akarat törekszik, de a remény ülteti szívünkbe. A szépség felé ezer vonzalom húz, de lelkünkbe a szeretet varázsolja. |