 | | | 2025. április 4. péntek, Izidor napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek. ...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | A Novgorod melletti Onyegben született. Apja dúsgazdag földbirtokos volt, vagyonát azonban eltékozolta, és mire Rachmaninov kilencéves lett, már teljesen elszegényedtek. 1882-ben lett a pétervári konzervatórium növendéke, majd 1885-ben a moszkvai konzervatóriumba került, itt ...
| | 
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben – újabb kutatások szerint 1787-ben vagy 1788-ban – született Erdélyben, a Háromszék megyéhez tartozó Kőrösön. Tanulmányait a falu iskolájában kezdte, ennek befejeztével azonban nem a hagyományos, szinte egész életen át tartó határőr szolgálatba lépett, hanem apja közbenjárásának köszönhetően továbbtanulhatott Erdély nagyhírű protestáns kollégiumában, a nagyenyedi Bethlenianumban. Minden bizonnyal az itteni ingyenes oktatás volt az oka, hogy apja a Kőröstől mintegy 300 kilométerre fekvő gimnáziumba küldte fiát. ... | | HARMINCHATODIK SZÜLETÉSNAPOMON Állj meg, szívem, betelt ím az idő. Ha mást már nem dobogtatsz, mért dobognál? De nem! Bár nincs szív, érted hevülő, te csak lobogjál!
Nagy lombhullásban állnak napjaim. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Jézus és Veronika, Jeruzsálem asszonyai | |
(Lk. 23,27-28)
Sírnak az asszonyok a keresztúton. Mi mást tehetnének? Csupán
könnyeiket adhatják. Jajongásukban részvét, szeretet. Sírnak.
Mit tehet a fegyverbe öltözött erőszakkal szemben a szeretet?
Öklöket rázzák feléjük, de ők csak mennek. Vér piroslik a
köveken. Fájdalom bennük. Bátrak, egyikük különösen, bár az
evangélista nem említi sem nevét, sem cselekedetét. De jól érzi és
írja a francia Mauriac: "Lehetetlen, hogy egy asszony
ellenállhatott volna a vágynak, hogy le ne törölje ezt a
rettenetes arcot." Veronika ( a hagyomány őrzi nevét )
cselekedete a vigasztalás örökszép mozdulata. Jézus nem utasítja
vissza Veronika kendőjét, amellyel vérző, sebes arcát letörli.
Elfogadja az együttérzés gyönyörű gyöngédségét. Fölemeli fáradt
tekintetét. Belenéz a síró asszonyok, lányok szemébe, amelyek
magukba isszák szomorú arcának vonásait. És Jézus megáll. (Micsoda
fordulat!) A sajnáltból sajnálkozó lesz, a megsiratottból sírásra
intő lesz. Szól. Elgyengült hangja felerősödik. " Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok, sírjatok inkább
magatok és gyermekeitek miatt. Jönnek majd napok, amikor azt fogják
mondani: Boldogok a magtalanok és az asszonyok, akik nem szültek és
nem szoptattak!" Igen, az asszonyok a
látottakon sírnak: sebek, vér, köpések, gúny... Jézus figyelmeztet,
a fizikai rossznál szörnyűbb a lelki: a szívnek is vannak sebei,
fekélyei, daganatai a bűnnek... Boldogok, akik nem szültek, -
kiáltja. Igen, mert " rémséges a gondolat, Júdást szülni,
hóhért, ki az Urat keresztre feszítette, gyermeket, aki bűnnek
válik rabjává". (Prohászka) Ó Anyák, Jeruzsálem és
hazánk leányai, így figyelmeztet Jézus. Csak az igazi anyaság, a
nőiség szépségbe bomlása, ha szentet neveltek, embert, aki "
Isten lehelte szép és föld-szülte föld". (Sík S.) Jézus elfogadta Veronika
kendőjét. Elfogadta a könnyeket. Enyhítette halálos szomorúságát.
Addig nincs veszve az emberiség, amíg vannak könnyező nők és
kendőt nyújtó Veronikák. Sírjatok, csak sírjatok, abba
beleszépül a lelketek, enyhül a fájdalom, csitul a gond.
Könnycseppjeitek balzsam a sebzett szíveknek. Az evangélium
bőven beszél együtt érző asszonyokról. Árulót, hittagadót nem
említ. Azt följegyezte róluk: szerették Őt. A szeretet tesz
hatalmassá. A szolgáló lehajlás emel fel. Tekintetükben az isteni
irgalom simogat. ( Ó jaj, ha nem
így van! Hiszen ismerünk olyat a Bibliában, aki táncáért anyja
ellenségének fejét kérte. Szemében nem voltak könnyek. De most
maradjunk a keresztúton.) Jézus Anyja, és Jeruzsálem síró asszonyai, Veronika lelkű nők, mi
"erős" férfiak könnyeitektől tanulunk. És veletek
hisszük, amit a Kereszthordozó Urunk mondott: " BOLDOGOK
VAGYTOK, AKIK MOST SÍRTOK, MAJD NEVETNI FOGTOK!" |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |