Sok a hétköznap. Mind kell. Az ünnep kevés. Méginkább szükség van az ünnepi napokra.
Az ünnep nem munkaszünet. Az ünnep az emberi lélek öröme, amely a testet áthatja. Az ünnep örömóra. Az ember szabadságra született. Az ünnepben szabadságát élheti meg. Ünnepben lehet önmaga. Dönthet, mit csinál. Szóhoz jut a lélek. A test finomabb falatokat harap. Közben az emberi szellem hallatja szavát.
Érzést kér, nem mindennapit. Gondolatot kér, amely lelkesít. Érzés nélkül nincs ünnep. Eszme nélkül az ünnep halott. Hiába több az ital, választékosabb az étel. Az embernek több kell.
Érzés és gondolat. Enélkül az ünnep sivatag. Fa, amelynek virága van, gyümölcse nincs. Viszonzás nélküli szerelem. Vágy, kívánság, epekedés, az van, de beteljesülés nem követi.
Milyenek az ünnepeid? Figyeled? Mindenki szervezi. A hétvégeket. Szervezik szabadidődet. Reklámok kiabálnak rád, mit vegyél, mit igyál, hová menjél. Ki szól, hogy éhes vagy belül? Van-e kínálat eszmékből és érzésekből?
Magadnak kell megtalálni mindkettőt. Kérdezd a bölcseket, a vallásosokat, a művészetet, a történelmet. Faggasd a mindenséget.
Ember vagy. Ünnep nélkül nem élhetsz.
Az ünnep nem munkaszünet. Érzések és gondolatok napja. E kettővel lesz az ünnep szabadság és öröm.