Halálos csalás

Thomas Chatterton még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, amikor megmérgezte magát.
Irodalmi csodagyereknek született, már tizenegyéves korában írt. Felmenői templomszolgák és sírásók voltak, és az ifjú poétát rabul ejtette a vidék templom barokk pompája, titokzatos vadregényessége.
A koravén fiatalember leginkább az okiratok között kutatott, s messzi korokba vágyik vissza. Verseket, majd drámákat ír, s környezetével elhiteti, hogy egy reneszánszkori szerző műveire lelt rá. Írásai tehetséges szerzőnek mutatják, de a csalás hamar kiderül, és Chatterton végletesen elszegényedik. Kudarcos élete nyomorba juttatja, s mielőtt betöltené a tizennyolcadik életévét, önkezével vet véget zsenge életének.

Juventus  - ventus

Az elmúlt évszázad húszas éveiben a Margit-szigeten rovásírásos köveket találtak. A közvélemény nagy örömmel fogadta a felfedezést, de a rovásírás értői a kövek egyik feliratában egy bizonyos Szabó József nevét vélték felfedezni.
Azok, aki szívesen révedeztek egy régi nagy kor árnyai közé, szkeptikusan fogadták a nyelvészek fejtegetéseit, s azon vitatkoztak, hogy az egyik kő valójában András herceg sírköve, mások viszont régi kun fejedelmek kegyhelyének gondolták a leleteket. Végül Szabó József maga jelentkezett, s László Gyula professzornak írt levelében árulta el, hogy a kőbe vésett írásjeleket vízzel és homokkal igyekeztek régivé varázsolni. A csalás valóban sokakat megtévesztett, de a nyelvtudomány mégis leleplezte ezt az ifjúkori csínytevést.
Szabó József a hamisítás idején gimnáziumi tanuló volt, akit társával együtt megigézett a margitszigeti templomromok középkorias hangulata.

A barokk vadember

Amade Lászlóról már alig emlékezik meg az irodalomtörténet, pedig életének regényessége és költészetének ihletettsége mindezeket méltó módon megünneplő írót követel. Egyik legősibb magyar család leszármazottja, gazdag és kiművelt felmenői magas hivatalokat töltöttek be.
Az ifjú báró átmenetet képez Balassi vadsága és Berzsenyi szertelenségei közt.
Párbajhős, széptevő, buja és iszákos férfi, aki mindemellett a filozófia tudományok professzora, generalissimus, pénzügyi tanácsos és királyi kamarás. Fél tucat nyelven beszél és egy tucat hangszeren játszik, három nyelven versel, de örökös bajnoka a boros kulacsok csatájának.
Egyik házassága tragikus, második inkább komikus. Mindkét felesége vagyonát feléli, miközben vallásos versei nyomtatásban terjednek és elismertséget szereznek költészetének. Később megjelennek dalai, és egy egész ország évszázadokon keresztül énekli híres toborzóját. Amíg élt, a legnagyobb magyar költő volt, ma az irodalomtörténet méltatlanul elhallgatja ezt a kitűnő formaérzékű és szenvedélyes poétát, kit egykor Európa jobbik fele méltán ismert és ünnepelt.

Akinek a sírköve az út szélén áll

Losonc nagy szülöttje, korának legszebb férfija a huszonhat esztendősen meghalt Kármán József. Alakja és művészete egyetlen szót juttat az eszünkbe, ez pedig a szépség. Mára művészete és jelensége kiesett az irodalmi köztudatból, s csak egy név és két mű, valamint egy folyóiratcím maradt meg belőle. Pedig a Fanni hagyományai jól mutatják, hogy talán Hölderlint is megelőzve miként lett a magyar széppróza lírai prózává, és a Nemzet csinosodása című műve a jövőbelátás egyik kátéja.
Egymaga írta és szerkesztette az Urániát, és egész életében szép és gazdag hölgyek támogatását élvezte. Messze került reformátuspüspök édesapjától, hogy az majd eltemesse váratlanul elhalt gyermekét. Feltehetőleg nemi betegség, de sokak szerint Habsburg-összeesküvés végzett Kármánnal, mivel a fiatal írózseni szabadkőművesként is útjában álhatott a császári háznak. Élete kívülről csupa fény, belülről a magyar zseni bujdosó borongása, halála titokzatos, melynek sem helyét, sem idejét nem tudja az irodalomtörténet. Mikor halálának századik évfordulójára szülővárosa síremlékművel akart tisztelegni előtte, nem tudták, hogy a feltételezett sírok közül melyik alatt nyugszik a teste. Ezért Losonc városa az útszélére állította fel síremlékművét.

Porba írt drámák

Silvio Pellico Börtöneim című műve az olasz irodalom egyik legszebb vallásos és emberségében is legmegrázóbb naplója.
 A "Carbonari-„vendita” –beli tagságáért 1820-ban letartóztatták, majd a milánói Santa Margherita várbörtönben, majd egy évre rá a velencei Ólombörtönben szállítják. Az itt töltött egy esztendő után még nyolc évet raboskodott Spielbergben. Halálos ítéletet mértek ki rá, de előbb tizenöt, majd később tíz évre mérsékelték a büntetését, melyet vasra verten kellett letöltenie.
Pelllico alakja azért hat mai is, mert annyi szeretet van ebben a megtört szívű emberben, mint keveseknek a világirodalom történetében. Mindent szeret, legyen az virág, állat vagy egy kisleány. Szelleme tele van krisztusvágyó fényességgel és lassan kihűlő írásvággyal. Eleinte papírra veti műveit, majd miután megvonják tőle a papírt és a tintát, egész regényeket, drámákat és eposzokat ír az asztalra.
Ezek a művei elvesztek, hiszen a betelt asztallapot a folytatás kedvéért le kellett törölnie.
De a Börtöneim című műve megmaradt, melyeket a nagy olasz a mi szívünkbe írt tovább…

Komédiás farkas tragédiája

Sztárai Mihály előbb nevét, majd felekezetét is elhagyja. Hatalmas élete, mely felölelte a XVI. századot, a magyar szellemi élet sodrásától nem óvta meg alapvetően szelíd lelkületét, hanem a  hitélet katonájává emelte.
Veresmarti Mihályként született, később ferencesrendi szerzetes lett belőle. Pálóczi András az udvarába hívja, de annak halála után megnősül, s szembefordul korábbi felekezetével. Hitvitáiban hatalmas győzelmeket aratott, a katolikusokat megfutamította, és tömegeket vezetett a protestáns felekezet zászlai alá. Vitáiban farkasként marcangolta ellenfeleit, sokszor erőteljes és vaskos nyelvezettel törte össze támadói önbecsülését.
Még a török is nagy tisztelettel hallgatta, s a protestáns-katolikus hitvitákban Sztárai mellé állt.
Sziklaorom méltóságú prédikációit a hívei nagy gyönyörrel hallgatták, de Sztárai szép hangon énekelt, ótestamentumi zsoltárairól is elismerően szóltak. Sokszor az egész környék hallhatta, amint a városfal előtt hangosan kántálta a dávidi zsoltárokat.
A „protestáns farkas”óriási érdeme a magyar nyelvű színjátszás megalapítása volt. Zsoltárai, versei és elbeszélő költeménye mellett két komédiát írt, mindkettőben a katolikus papokat gúnyolta. Nyelvük deklamáló jellege mellett szép és erőteljes magyar nyelvben fogantattak. Sztárai álmát is utolérte paradox végzet. Míg Sztárai ifjúként Padovában, a katolicizmus egyik szellemi bölcsőjében megtanulta a színjátszás szeretetét, addig a protestánsok a század derekán betiltanak mindenféle látványos ünnepséget, komédiázó mulatozást. Ennek hatására a katolikusok valósítják meg Sztárai álmát, mert míg a protestáns színjátszás két évszázadra elfojttatik, addig a jezsuita és más felekezeti iskoladrámák korszaka hosszú évszázadokra felvirágzik.