Twain alkotás közben

Mark Twain híres volt alaposságáról és könnyed alkotói képességéről. Egy alkalommal megkérdezte egy újságíró, hogy hogyan áll azzal a négyfelvonásos drámájával, melyet hosszú idő óta ír. Mire Twain így válaszolt:
- Remekül, a négy felvonás közti három szünettel már kész vagyok.

Azok a homályos északiak

A skandinávokról az a hír járja, hogy nincs humoruk, sótlan, rideg emberek.
August Strindberg gyakran cáfolt rá erre az ostoba közhelyre.
Az északi irodalom fenegyereke volt, elhíresült zseniális színműveiről, elborzasztó regényeiről, s leginkább válásairól, nőgyűlöletéről.
Egy alkalommal egy kocsmában ücsörgött. Gondterhelt arccal lapozgatott a pénztárcájában.
A barátja dermedten nézte az író idegesítő mozdulatait. Majd bosszankodva megkérdezte:
- Hát te meg mit nézel?
Mire Strindberg így válaszolt:
- Hogy szomjas vagyok-e még.

Ha az ír nem ír.

Mielőtt James Joyce, ez a világhírűvé lett ír művész még nem alkotta meg nehezen emészthető műveit, adóbehajtóként dolgozott egy dublini irodában.
Egy alkalommal egy Wilis nevű úr arról panaszkodott, hogy két l-lel írták a nevét, holott ő egy l-lel írja. Joyce-ot rendkívül bosszantották a kisstílű hivatali együgyűségek, ezért fontoskodva így válaszolt:
- Uram, annyit kérek öntől, hogy az elöl álló l-t, esetleg a hátul álló l-t távolítsam el a nevéből.

Shaw és Shakespeare

Shaw nagyon szeretett hosszú egészségügyi sétákat tenni szülőhazájában, szűkebb pátriájában.
Egy alkalommal egy ilyen séta alkalmából szóba elegyedett egy pásztorkodó emberrel. Tetszett neki az öreg, meg is kérdezte a nevét. Mire a pásztor így válaszolt:
- Shakespeare a nevem, nagyságos úr.
Shaw-t nagyon meglepte a válasz, majd naivan így szólt:
- Hát akkor kelmed nagyon büszke lehet, hogy ilyen híres néven ismerik magát.
Mire a pásztor kihúzta magát, s büszkén így válaszolt:
- Hát már mé’ ne lennék büszke erre a névre, hiszen e név alatt őrzöm immár negyven éve a barmokat.

Íratlan szabályok

Miután Oscar Wilde elvesztette az ellene folyó, a gyermekkorúak megrontása, valamint a becsületsértési pert, a bíróság elrendelte letartóztatását és börtönbe való átszállítását.
Wilde néhány barátja tanácsa ellenére sem menekült el Párizsba, hanem a zuhogó esőben, hosszú órákon át várakozott, hogy letartóztatását és elszállítását a hatóságok véghezvigyék.
Az eső azonban egyre ádázabbul szakadt, a szél egyre kegyetlenebbül fújt. Ekkor Wilde kifakadt:
- Ha az uralkodó ennyire nem törődik az elítéltekkel, meg sem érdemli, hogy akár egy is legyen neki.
Wilde számára a börtön megváltás volt. Itt írja meg leghíresebb balladáját és híressé vált De Profundisát. Ugyanakkor elválik tőle a felesége, s a gyermekei nem viselhetik apjuk nevét. A színházak évtizedekre betiltják színdarabjait.
Mikor ez a zseniális író kilép a börtön kapuján, mindenféle ellenkező híresztelés ellenére erős volt, edzett és egészséges. A lelke azonban meghalt, s a test két évre rá követte a lelket.