 | | | 2025. április 3. csütörtök, Buda, Richárd napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek. ...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | A Novgorod melletti Onyegben született. Apja dúsgazdag földbirtokos volt, vagyonát azonban eltékozolta, és mire Rachmaninov kilencéves lett, már teljesen elszegényedtek. 1882-ben lett a pétervári konzervatórium növendéke, majd 1885-ben a moszkvai konzervatóriumba került, itt ...
| | 
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben – újabb kutatások szerint 1787-ben vagy 1788-ban – született Erdélyben, a Háromszék megyéhez tartozó Kőrösön. Tanulmányait a falu iskolájában kezdte, ennek befejeztével azonban nem a hagyományos, szinte egész életen át tartó határőr szolgálatba lépett, hanem apja közbenjárásának köszönhetően továbbtanulhatott Erdély nagyhírű protestáns kollégiumában, a nagyenyedi Bethlenianumban. Minden bizonnyal az itteni ingyenes oktatás volt az oka, hogy apja a Kőröstől mintegy 300 kilométerre fekvő gimnáziumba küldte fiát. ... | | HARMINCHATODIK SZÜLETÉSNAPOMON Állj meg, szívem, betelt ím az idő. Ha mást már nem dobogtatsz, mért dobognál? De nem! Bár nincs szív, érted hevülő, te csak lobogjál!
Nagy lombhullásban állnak napjaim. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
„Él magyar, áll Buda még!” | | Kisfaludy Károly „Mohács" című versében így fogalmazott. Szeptember 2-án volt Buda visszafoglalásának 330. évfordulója. Ám vajon hányan tudják, döntően kinek volt köszönhető? Nem másnak, mint Krisztus akkori földi helytartójának, Boldog XI. Ince pápának. Aki akkor lépett színre, amikor Kara Musztafa vezérletével mintegy negyedmillió, kitűnően felszerelt török haderő indult Nyugat-Európa felé, hogy Bécset is bevegye és a félhold uralmát minél nyugatabbra terjessze ki.
„Egyszerre két irányban indította meg az ellenharcot: elsősorban az egész keresztény világban imákat rendelt el és ezzel biztosítani akarta számunkra az Ég áldását. Azután a folyton Lipótra agyarkodó Lajos francia királyt szerelte le, és ezzel Lipót kezét szabaddá tette a törökkel szemben. Harmadszor meggyőzte Lipótot, hogy nem a francia király, hanem a török félhold a legveszedelmesebb ellensége, és rábírta, hogy lépjen fel ellene támadóan. Negyedszer a hatalmas Sobieskit elvonta a francia érdektől és megnyerte a törökellenes csoportnak. Mindez persze könnyedén hangzik, de az eredmény kivívása hallatlan nehézségekkel és leküzdhetetlennek látszó személyi és tárgyi akadályokkal járt. Ötödször Ince pápa felrázta az egész európai közvéleményt. Hatodszor megteremtette az úgynevezett Szent Ligát, vagyis törökellenes hatalmi csoportot. És hetedszer, mesébe illő áldozatkészséggel küldte számunkra a pénzt, szinte garmadával gurította felénk az aranyat."
(Tower Vilmos: Mit köszönhet Magyarország a pápaságnak? Budapest, 1942. Actio Catholica-Stephaneum Nyomda, 20-21. old.)
Azonban Boldog XI. Ince már trónra lépése előtt 90 000 aranyat áldozott a török visszaszorítására, majd megválasztása után mindjárt 50 000-et, sőt egyes bankoktól 600 000 forint kölcsönt. Hathatós támogatásával elérte, hogy huszonegy nemzet fiai siettek Budavár felszabadítására.
Ám segítsége Buda 1686. szeptember 2-i felszabadításával sem ért véget. A vár visszavétele után szegénység, éhínség maradt. 50 000 forintot küldött az éhínség lecsillapítására és ugyanennyit a vár rendbevételére, majd rövidesen 100 000, aztán 200 000 forintot a helyzet konszolidálására, illetve 1688-ban 150 000 forintot a további törökellenes hadjárat fedezésére. Mindemellett szállítható tábori kórházakat rendeztetett be a sebesültek ápolására, s ő maga fizette a kórházak orvosait, ápolóit, a betegek ellátási költségeit. Még gyógyszert is Rómából küldetett.
Buda elfoglalásának napját, szeptember 2-át Szent István királyunk tiszteletére az egész katolikus világra kötelező egyházi ünneppé tette. És még egy. Boldog XI. Ince budavári szobrán gyönyörű akrosztikona áll: „Budam Virginis Dabit Auxilium". Vagyis Budát, Boldog XI. Ince által, maga a Szűz szabadította fel a fogságból. A Magyarok Nagyasszonya, A Boldogságos és Szeplőtelen Szűz Mária. Legyen mindörökké áldott a török alóli felszabadulásunkért Hozzá fohászkodó Boldog XI. Ince pápa emléke!
(hunhir.hu - a Szerző engedélyével) |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |