Perrault A lúdanyó meséi című kötetének legfélelmetesebb meséje a Kékszakáll, mely még ma is borzongást válthat ki ifjú olvasójából.
Bartók Béla híres operája, a Kékszakállú herceg vára, mely Balázs Béla szövegkönyvéből született, a XX. század operatörténetének egyik legnagyobb hatású darabja.

Gustave Doré illusztrációja 

E két mű közös eredője egy középkorban elhíresült férfiú, akinek még nevét sem volt szabad kiejteni sok évszázadon át.

Ma már inkább históriai érdekesség, hogy egy démoni gyilkos és egy hat feleségét meggyilkoló őrült elme miképpen egyesült egy ma is borzongató név, Kékszakáll elhíresült alakja mögé. 

Gilles de Rais 1404-ben született Bretagne- Anjou határvonalánál. Korán elveszítette édesapját, s anyja, ki férjhez ment, eltaszította magától a kilencéves gyermeket. Gilles tébolyult és szenilis nagybátyjához került, akinek környezete már elég korán megfertőzte a fiút. Olyannyira szabados szellemben nevelkedett, hogy nagybátyja, akit félelemmel töltött el az ifjúvá serdült Gilles robosztus termete, szélsőséges kedélyállapota, - a tizenhat éves Gilles-t kiházasítja. Néhány év múlva férfivá növekedett nagyúr örökségei révén hatalmas vagyonra tesz szert. Az angol-francia háború idején már a dauphin szolgálatába állt, s vitézül vette ki részét a legpusztítóbb ütközetekben is. Kortársak leírása szerint magas, szép megjelenésű férfi volt, aki Jeanne d’Arc-ot vigyázta a háború idején. Kiemelkedő katonaként vették számba, aki derekasan küzdött a „Szűz” oldalán, s kitartott mellette mindvégig. Jeanne kivégzése után visszavonul birtokára, s irodalommal kezdett foglalkozni. Híres kódexgyűjteménye csodálatot váltott ki a kortársakból. Anyagi erejét meghaladó udvartartása, fényűző pompájának fenntartására felemésztette szinte teljes vagyonát. Családja az örökség megtartása végett a királyhoz fordult segítségért, melynek következménye az lett, hogy az uzsorások rávetették magukat az egykori példátlan vagyon romjaira, a földekre, a birtokokra, a várakra. Emiatt feleségét és leányát eltaszította magától.

Ezentúl históriával, teológiával, majd alkímiával kezdett el foglalkozni. Kastélyát a legkülönbözőbb halottidézők, aranycsinálók, démonokkal párbeszédet folytatók özönlötték el. De mindegyik menekül attól a felismeréstől, hogy a vár ura maga a gonosz, kit hívás nélkül is látogatnak gyűlöletes és ártó lények. Az egyik szellemidéző az ablakon kénytelen távozni, sokak néhány nap után felsülten menekültek de Rais komor várából.
Ekkor tűnik fel a fiatalsága ellenére is nagyhírű alkimista és szellemidéző, Francois Prelati. Gilles pártfogásába veszi a fiatal mágust, akinek irányításával a legrémisztőbb fekete mágiát alkalmazó szertartásokra kerül sor. Egy alkalommal maga a sátán is megjelenik de Gilles-nek, de a férfi nem hajlandó a sátánnal tartani.

Ma már tudjuk, ezen jelenségek mögött iszonyú bűncselekmények rejlenek.
Gilles de Rais-nek semmi köze ama másik, a feleségeit meggyilkoló rémhez. Gilles szodomita, ki önként és kéjjel gyilkolja a közeli falvak gyermekeit. Gilles de Rais és Prelati több száz gyermeket ölnek meg beteges őrjöngéseik közepette. Fónagy Iván szemléletesen írja le az első bűncselekményt.
Gilles elfog egy kisgyermeket, torkát átvágja, szemét és szívét kitépi. A szétmarcangolt holttestet Prelatival felajánlják az ördögnek. Prelati ezek után a holttestet vászonba csavarja, majd elássa.
A következő napok a sátán újra történő megidézésével telnek. De Rais a gyermek vérével rajzol és ír, s abban mossa meg a kezét.
Gilles vonzódása a kisgyermekekhez, homoszexualitása mindenféle bűnre képessé teszi ezután.
Gyermekeket rabolnak el a környező falvakból, megfojtják őket, sokuknak a torkát vágják át, felhasogatják a mellkasukat, levegőt szívnak a tüdőből, kézzel tépik szét az áldozatok belső szerveit, kezüket a langyos vérben áztatják, a meleg belek közé fúrják. Más esetekben de Rais halottakkal közösül, egy alkalommal felvágja egy áldott állapotban lévő nő hasát, s a magzatot meggyalázza.
Fónagy Iván 7-800 áldozatról beszél, melynek akár dupláját is feltételezi, Kulcsár Zsuzsanna 150-re teszi az áldozatok számát. A bíróság biztosan 35 gyermek meggyilkolását tekinti hitelesnek, s ezek közt egyetlen leánygyermek sem volt. A holttesteket a kandallóban égetik el, a maradványokat a folyóba dobják, a hamvakat szétszórják, a nem elégethető részeket a latrinában ássák el.
Az Egyház fellépése vet véget az iszonyatos bűncselekmény-sorozatnak. Gilles meggyaláz egy templomot, tettleg bántalmaz egy papi személyt, melynek következménye: Gilles de Rais egyházi bíróság elé áll. Nem védekezik, nem tagad. Prelati örök fogságra ítéltetett, hiszen gyilkosságot nem tudnak rá bizonyítani, Gilles felakasztják, megégetik, majd fejét veszik.

 
Sokáig ezeket a bűncselekményeket a nép még nevén sem meri nevezni. Azon régi időkben egy másik nemes úr megöli hat feleségét torz kéjvágyában. Bretagne és Vendée népe eggyé olvasztotta a két hírhedt figura alakját, így lett a gyermekgyilkos  és a feleségeit kegyetlenül elpusztító rém közös neve, Kékszakáll.