 | | | 2025. április 2. szerda, Áron napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek. ...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | A Novgorod melletti Onyegben született. Apja dúsgazdag földbirtokos volt, vagyonát azonban eltékozolta, és mire Rachmaninov kilencéves lett, már teljesen elszegényedtek. 1882-ben lett a pétervári konzervatórium növendéke, majd 1885-ben a moszkvai konzervatóriumba került, itt ...
| | 
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben – újabb kutatások szerint 1787-ben vagy 1788-ban – született Erdélyben, a Háromszék megyéhez tartozó Kőrösön. Tanulmányait a falu iskolájában kezdte, ennek befejeztével azonban nem a hagyományos, szinte egész életen át tartó határőr szolgálatba lépett, hanem apja közbenjárásának köszönhetően továbbtanulhatott Erdély nagyhírű protestáns kollégiumában, a nagyenyedi Bethlenianumban. Minden bizonnyal az itteni ingyenes oktatás volt az oka, hogy apja a Kőröstől mintegy 300 kilométerre fekvő gimnáziumba küldte fiát. ... | | HARMINCHATODIK SZÜLETÉSNAPOMON Állj meg, szívem, betelt ím az idő. Ha mást már nem dobogtatsz, mért dobognál? De nem! Bár nincs szív, érted hevülő, te csak lobogjál!
Nagy lombhullásban állnak napjaim. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Pünkösd örök ünnep | | 
Sokaknak a pünkösdről csak bizonyos népszokások jutnak eszükbe,
de valójában fogalmuk sincs, miről is szól. A karácsony, a húsvét még csak mond
valamit, de e nap már szinte semmit, legalábbis ami benső tartamát illeti.
Bangha Béla jezsuita atya
írásából idézek:
„Pedig
éppen a pünkösd oly titokzatosan gazdag értelmű, oly mindent magába foglaló
ünnep, még karácsony és húsvét titkait is, mindent, ami szép e világon:
igazságot, erőt, fényt, szeretetet, boldogságot.
Mi hát a pünkösd? Röviden így mondhatnám: a karácsony és húsvét betetőzése. A
karácsony s húsvét adományainak összegezése, voltaképpen megszerzése,
birtokunkba juttatása. Pünkösd nélkül a karácsony és húsvét merő
világtörténelmi dátumok volnának, nagyszerű, de tőlünk távol álló események
emléknapja. A pünkösd teszi, hogy a megtestesülés és megváltás hozománya a
mienk legyen, hogy gyümölcse ránk is alkalmaztassák, hogy a Szentlélek kegyelme
által egyenként és egyénenként is megszerezzük a megváltás kincseit. A pünkösd
éppen ezért nem átmenő, egyszerű ünnep, hanem örök ünnep, állandó ünnep,
mindennapi ünnep, amely a lelkek birodalmában soha meg nem szűnően fejti ki
varázslatos, jobban mondva: isteni erejét.”
(Bangha Béla: Pünkösd. Bangha
Béla Összegyűjtött Munkái. XVIII. köt. Budapest, 1941. Szent István Társulat,
110-111. old.)
Igen, pünkösd a tökéletes
szeretet ünnepe. Isten szeretetéé, ami mindent, mindeneket átjár. De miként is
értendő ez?
„Isten az emberiséggel – Noéval
és fiaival – a vízözön után kötött először szövetséget. A szövetségnek jele az égen
megjelenő szivárvány volt. De az emberek hűtlenek lettek és bálványimádásba
estek. Isten azután Ábrahámmal kötött szövetséget, amikor megtette őt az
emberiség ősatyjává. Ennek a szövetségnek jele a circumcisio volt. Ezt a
szövetséget újította meg most Izrael egész népével a Sínai hegynél, az
egyiptomi fogságból való kiszabadulás után ötvenedik napra. E szövetség
törvénye a tízparancsolat volt, amit Isten a két kőtáblán adott Mózesnek. A
szövetség jele pedig a szombat (sabbat) ünnepe volt. Ez a szövetség azonban
külsőleges és tökéletlen volt, de mégis előképe volt a tökéletes
szeretetszövetségnek, amikor Isten a megváltással kiemelte az emberiséget as
bűn rabszolgaságából. A szövetség törvénye a tökéletes szeretet, amit a
Szentlélek, aki valóban a szeretet, az emberek lelkében elültet; az újszövetség
jele pedig a keresztény vasárnap. Ez az újszövetségi ünnep a mi keresztény
pünkösdünk.”
(Dr. Szunyogh-Xavér Ferenc OSB:
Magyar-latin Misszále. Budapest, 1933. Szent István Társulat, 656-657. old.)
Csak kívánhatjuk, hogy legyen
nekünk is, mint egykor az apostoloknak, az érettünk a keresztfán önmagát
feláldozó Megváltó tökéletes szeretetével teljes ez a nap.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info
|
| | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |