Ha besűrül az égnek vére,
s lecsüng  az összes fényfonat;
a házfalakba beledagad
a fényt szürcsölő alkonyat.

S míg kint a villám kaparász-
- a lyukas égnek bús fia - ;
esőt nyeldes a puha éj,
 e kígyószemű bestia.

Feldobog az üvegfalon,
mint afrikai vad dobok…
E vérgőzös bús éjszakán
szép combodról álmodok.

Míg eső suhog és sistereg,
mint zsír a fazék fenekén,
felettem az éj is párolog –
gyászosan és feketén…

(1987-2010)