…lábam nyomát ma ott hagytam a téren, mélyzöld homályba bújtak a rododendronok, ablakokhoz koccant sovány reményem - kéken, s nógatott a vágy: rejtőzködni szívedben akarok, pitvarodat, kamrádat ölelni, akár a szívburok. Csobog az est, bokrok közé fest ezeregy szépséget, s engem poraimból támaszt föl egyenes nézésed: mert árnyékod örökké ott ül az egyik piros padon, - de mindig eggyel arrébb, mint ahol akarom… A mély csöndbe szakadó utak egyre csak követnek, gondolatban itt vagy - tán’ ma az istenek szeretnek -, selyem a szél, a szívem tiszta, s arcodba temetkezem. …érzem, az ördög incselkedik velem.
Budapest, 2006. március 31. |