Nincs ködszürke, csak színes ablakok.
Karcsú boltív, virágok, pár szentkép.
Érzem a mozdulatlan padot.
Nyugalom, harmónia, békesség.

Halk szívdobbanás, mozdul a kezem,
hűvös és száraz, mégis tapad.
Mély lélegzettel szívemre teszem:
szól az ima, némán és hallgatag.

Bánat és gond most messzi elkerül.
Mint a szűz hó, minden érintetlen.
Magány? Itt sosem vagyok egyedül,
mert mellettem ülsz a gyertyacsendben.

2011-04-14