arcképnyi romlás odvas képkeretben
álmod vagyok, ha benned ébredek
oltárfosztás az ismeretlen éjben
csókolnálak, hogy meggyűlöljelek
szajháddá tettél - tagjaidba égek
vérfertőzés a nyíló ég alatt
foszló testünkről hámlanak az évek
megrontottál, s én meggyaláztalak
pusztulj el bennem, s én is önmagamban
feltámadáskor érted pusztulok
arcom simítsd ujjaddal mozdulatlan
oldozz fel engem: magzatod vagyok
|