Talán
rám esteledik közben, Mire
mindent átgondolok, És
átigazítok Konok
törvényeink Jelrendszerén.
Műszerek
nélkül is érzem Hogyan
változik meg Körülöttem
minden, És
a könnyező, kizökkent idő Szántatlan,
fekete rögökön Csordul
át, Dzsungelek
mélyén alvó, Elfeledett
katedrálisokig, És
tovább, A
horkanva hömpölygő Folyamokban
sodródó álmokig, Melyek
delfinekké lesznek, Mire
elérnek a torkolatig.
Talán
megvirrad közben, Talán
rám esteledik…
2007 09. 10.
|